Tornatermek magánzsebbe

A mögöttünk hagyott években a szocialista oktatási kormányzat képviselői arra igyekeztek rábírni az önkormányzati vezetőket, hogy településeiken magáncégek bevonásával, úgynevezett PPP-rendszerben építsenek sportlétesítményeket. Az ilyen keretek között megvalósult fejlesztésekkel azonban csak a magánszféra járt jól.

Jakubász Tamás
2010. 09. 26. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nehezen magyarázható gazdasági-politikai folyamatokra derült fény az elmúlt évek úgynevezett PPP-s, vagyis magántőke bevonásával megvalósult sportberuházásainak áttekintésekor. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mostani vizsgálatában arra jutott: a mögöttünk hagyott kormányzati ciklusban az oktatási tárca megbízottjai erőteljesen ösztökélték az önkormányzati vezetőket arra, hogy településeiken magáncégek közreműködésével uszodát, tornatermet és sportcsarnokot építsenek. A fejlesztések felett a szocialista kabinetek szürke eminenciásai bábáskodtak, ami azért különösen meglepő, mert ezekkel az ügyletekkel kizárólag a magánszféra járt jól.
A részletekről tegnap Hegmanné Nemes Sára, a fejlesztési tárca vizsgálatait vezető államtitkár a kiskunfélegyházi sportcsarnokban számolt be. A városban történtek szerinte hűen bemutatják, miképpen valósultak meg az elmúlt évek ppp-s rendszerben létrehozott beruházásai. Kiskunfélegyházán korábban már kialakítottak egy sportcsarnokot, ennek ellenére 2006 táján újabb ilyen létesítmény építésébe kezdett a település, méghozzá magánforrás igénybevételével. Az elkészült csarnok üzemeltetése 15 esztendőn át minden évben hozzávetőleg négyszázmillió forintjába kerül az adósságokban fuldokló városnak. A fejlesztési tárca szerint ez az összeg igen magas, különösen annak fényében, hogy a létesítmény kihasználtsága körül problémák akadnak. Például az idén szinte egész nyáron üresen állt az épület, ám a díjat ettől függetlenül rendszeresen át kell utalni. Hegmanné Nemes Sára közölte: más szerződésekhez hasonlóan a kiskunfélegyházi sportcsarnokról szóló megállapodást is megvizsgálják, s elképzelhető, hogy a feltételek módosítását kezdeményezik majd. Az államtitkár elmondása szerint az elmúlt nyolc évben kötött ppp-s szerződések szinte mindegyikére igaz, hogy az állam rendkívül sokat fizet a magánvállalkozásoknak – jóval többet, mint amennyit a piaci viszonyok indokolttá tennének. Ez már csak azért is furcsa, mert mindössze öt-tíz érdekcsoport vett részt az elmúlt időszak száz ppp-s beruházásában. – Érdekes módon a szűk körű konkurenciaharc nem hogy csökkentette volna a költségeket, inkább drágította ezeket a fejlesztéseket – mondta Hegmanné Nemes Sára, s hozzáfűzte: az okokat kivizsgálja a tárca, és ha erre mód nyílik, valamennyi esetben a piaci árnak megfelelő összegre csökkentik a magáncégeknek fizetendő díjakat.
A kiskunfélegyházi sportcsarnok ügyében egyébként nyomozás is folyik – akárcsak számos más, PPP-rendszerben megvalósult beruházásnál. Az államtitkár ezzel kapcsolatban rögzítette, a fejlesztési minisztérium nem hagyja, hogy minden évben komoly öszszegű közpénzek folyjanak el drága és kihasználatlan tanuszodákra, sportpályákra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.