Új világrend, bátrabb külpolitika

Véget ért az a korszak, amikor Magyarországot nem lehetett komolyan venni, a világban pedig egy új világrend kezd kialakulni, amelyben megnő az állam szerepe, és amelyben Nyugat-Európa kiegyezésre kényszerül Oroszországgal – vázolta fel hazánk jövőbeni kül- és gazdaságpolitikai mozgásterét Orbán Viktor a külképviseletek vezetőinek tegnapi értekezletén a Külügyminisztériumban.

2010. 09. 09. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A miniszterelnök figyelmeztette a nagyköveteket, hogy bátrabb, kezdeményezőbb külpolitikára van szüksége az országnak, véget ért ugyanis az a korszak, amelyben a politika magánérdekeket helyezett a közérdek elé, s amelynek során Magyarországot nehezen lehetett komolyan venni, mert az előző kormány vezetői beismerték, hogy hazudtak. Hazánk a kormányváltás után visszanyerte a hangját, és Európában is ritkának számító, széles támogatottságon alapuló nemzeti egység jött létre, az emberek visszaszerezték az önrendelkezés képességét – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A kormányfő kijelentette, ennek a bátor és kezdeményező szemléletnek kell érvényesülnie a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokkor is. Rámutatott, hogy Magyarországnak érdeke volt az IMF-fel kötött megállapodás, ellenkező esetben a gazdaság összeomlott volna. „Érdekünk részt venni bizonyos együttműködésekben, de csak abban a formában, hogy abból Magyarországnak több előnye származik, mint hátránya” – utalt Orbán Viktor arra, hogy a gazdaságpolitikai megállapodás az IMF-fel Magyarországnak nem érdeke, mert az korlátozná a kormány, a törvényhozók, az állam mozgásterét. A valutaalappal kötött megállapodás kölcsönszerződés volt, nem gazdaságpolitikai megállapodás, ahogy azt az IMF értelmezi.
*
A nagykövetek értekezletén Orbán Viktor arról is beszélt, hogy új világrend alakul, amelyben bizonyos képességek – amelyekkel Magyarország rendelkezik vagy rendelkezhet – felértékelődnek, ezért mindenekelőtt gyorsaságot, reagálóképességet és intelligenciát vár a diplomatáktól. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a gazdasági válság egy új világrend létrejöttének kísérőjelensége, ezért a kabinet célja nem a válságkezelés, hanem a gazdasági növekedés, a nemzeti össztermék, a foglalkoztatottság növelése.
Számolni kell azzal is, hogy megváltozik a szabad piacgazdaság karaktere: az állam szerepe növekedni fog, az államnak fontos gazdaságszervezési funkciója van, a piacot szabályozni kell – mutatott rá Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a fentieket néhány évvel ezelőtt ördögtől való gondolatnak minősítették volna a legtöbb nemzetközi szervezetben. Orbán szerint olyan korszak előtt állunk, amelyben egy adott közösség kulturális és erkölcsi hagyományainak fontos, gazdasági teljesítményt meghatározó szerepe lehet, földrajzi fekvésének köszönhetően Magyarország jelentős tranzitgazdaságot felépíteni képes ország lehet. A kormány elsődleges célja, hogy Magyarország legyen a térség legversenyképesebb gazdasága, csak ettől remélhetünk új munkahelyeket – közölte Orbán Viktor. Az új világrendben a gazdaságilag mindinkább háttérbe szoruló nyugati világnak kiegyezést kell kötnie Oroszországgal – véli a miniszterelnök –, minden olyan megoldás elfogadhatatlan azonban, amely Közép-Európát alárendelné ennek a kiegyezésnek, ezért is „véresen komoly” dolog a térség államai közötti katonai, energetikai és fejlesztéspolitikai együttműködés erősítése, új közlekedési folyosók és közös pénzintézetek létrehozása.
Orbán Viktor arra is kitért, hogy kormánya a legegyértelműbben állást foglal a kirekesztéssel, a szélsőségességgel és az antiszemitizmussal szemben, és nem tűr meg olyan politikát, amelynek középpontjában nem az emberi méltóság tiszteletben tartása áll. A miniszterelnök szerint a kormány megalakulása óta eltelt három hónap után sikerült helyreállítani a jogállamiságot és a jogrendet az utcán.
A tegnapi értekezleten felszólalva Martonyi János külügyminiszter elmondta, a külképviseletek legfontosabb feladata Magyarország megítélésének javítása, az elmúlt években ugyanis az a kép alakult ki az országról, hogy elveszítette presztízsét. Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint a kormány célja az, hogy minden ügyben legyen magyar álláspont, az előző kormány időszakában ugyanis gyakran a semmittevés volt az uralkodó. Kiemelte, hogy a határon túli magyar közösségek egyenjogúságának útja az autonómián át vezet. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint noha van olyan szomszédos ország, ahol az autonómia még tabunak számít, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács iránymutató példa lehet.
Az értekezlet díszvendége, Alexander Stubb finn külügyminiszter a jövőre kezdődő magyar EU-elnökségre utalva azt mondta, a siker legfontosabb záloga a nemzeti egység, „itt a magyar márka kérdése forog kockán” – tette hozzá.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.