Visszatérnének a romák

Szinte azonnal visszatérnének azok a romániai romák, akiket a múlt hét végén szállítottak vissza hazájukba a francia hatóságok. Az euroromáknak is nevezett cigányok nem sokat törődtek a fogadásukra érkezett roma jogvédőkkel. Franciaországban közben megerősítették, hogy  folytatódnak a kitoloncolások, s ősz végére minden roma telepet fel akarnak számolni.

(Kolozsvár)

Hogy mihez fogok kezdeni az életemmel itthon? Őszintén szólva semmit, mert két nap múlva megyek is vissza – magyarázza újságírók és tévékamerák gyűrűjében egy hollófekete bajszú, középkorú cigány férfi a temesvári nemzetközi repülőtéren. A testes bőröndöt magával cipelő roma egyike annak a Párizsból érkezett repülőgép utasainak, amely 124, Franciaországból kiutasított cigányt szállított a fedélzetén haza Romániába. Meglehet azonban, hogy a haza kifejezés kissé túlzó ebben a vonatkozásban, ugyanis a Bánság fővárosában landoltak túlnyomó többsége bevallottan nem szülőföldjét, hanem Franciaországot tekinti otthonának. A román média napok óta vezető hírként, kiemelt témaként kezeli a Nicolas Sarkozy francia elnök által foganatosított intézkedéseket, és az első roma csoport csütörtöki bukaresti landolásához hasonlóan Temesváron is újságírók hada fogadta a Franciaországból hazazsuppolt cigányokat. Noha utóbbiak közül akadtak, akik agresszívan reagáltak a francia hatóságok által kifizetett 300 eurós lelépési díjat firtató kérdésekre, sőt rá is támadtak a sajtósokra, a legtöbben készségesen nyilatkoztak. A 35 éves Radu például elmondta, hogy ócskavasgyűjtésből élt Franciaországban, és ha belátható időn belül nem talál munkát Romániában, mindenképpen viszszatér fogadott hazájába. A gyulafehérvári származású Mariana Serban négy gyerekkel – a kisebbik mindössze négy hónapos – érkezett haza, és elnyújtott, felháborodott nemmel válaszol a kérdésre, miszerint dolgozott-e odakinn. A fiatal roma asszony elmondja, több mint egy éve él Grenoble-ban, ahol gyermekenként 500 eurós nevelési segélyt kapott, és mivel ezt a pénzt Romániában tisztességes munkával fél év alatt sem keresné meg, a bőröndjét ő sem pakolja ki teljesen. „Köszönjük a francia kormánynak, hogy fizeti a romániai vakációnkat” – fűzi hozzá a roma asszony.
Különben a visszatérést fontolgató, egyes román sajtóorgánumok által előszeretettel euroromáknak nevezett cigányok nem sokat törődtek a fogadásukra érkezett roma jogvédőkkel, akik elsősorban a francia kormány „diszkriminatív, rasszista töltetű” intézkedéseit ostorozták. Nemigen keltette fel az érdeklődésüket az sem, amikor a romák társadalmi beilleszkedésének elősegítésére hivatott állami hivatal egyik munkatársa olyan programokról számolt be, amelyek révén támogatást nyújtanak nekik az otthonteremtés és a munkahelykeresés terén. A témát feszegető bukaresti híradások a hét végén bő teret szenteltek az önmagát valamennyi roma királyának nevező szebeni Florin Cioaba kijelentésének, hogy Franciaország súlyosan korlátozza a cigányok szabad mozgáshoz való jogát, éppen ezért az önjelölt uralkodó fontolgatja, hogy pert indít a párizsi kormány ellen a kitoloncolások miatt.
XVI. Benedek pápa burkoltan bírálta tegnapi Úrangyala imádságában a romák Franciaországból való kiutasítását. Sajnálja viszont szavait Christophe Dufour aix-en-provence-i és arles-i érsek, aki a romák kitoloncolása miatt azért imádkozott, hogy Sarkozy kapjon szívinfarktust.

Túlreagált akció. „Úgy vélem, a közvélemény messzemenőkig túlreagálja azt, ami ma Franciaországban – a román és bolgár – romákkal történik. Nem tömeges kiutasításról van szó, hanem egy szűk réteget érintő, teljesen jogos gyakorlatról” – reagált az elmúlt napok sajtóvisszhangjára Marin Rajkov, Bulgária párizsi nagykövete. Hivatalos adatok szerint szinte titokban 13 roma érkezett vissza még pénteken Szófiába, két nap múlva 11, szeptember 10-én pedig 9 fő tér vissza Franciaországból. (MN)