A többieknek a lába jár

Egy darabig nem értettem, hogy lehet ekkora önuralma a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet megtöltő majd másfél ezer embernek, akik nyilván azért kapkodták szét pillanatok alatt a Hot Jazz Band huszonötödik jubileumára szóló jegyeket, merthogy rajonganak a dixie-ért. A legszívesebben táncra perdülnének, ha szvinget hallanak, de legalábbis odavannak a századelő magakellető, fülledt dallamaiért. Akkor hogy lehet, hogy mozdulatlanul képesek ülni, beérve a vad tapssal, huhogással és nevetéssel? A szombati koncerten ennek fényében szégyellősen igyekeztem úrrá lenni állandó bólogatási kényszeremen, de a szünetben valaki megnyugtatott: a többieknek a lába jár.
A Hot Jazz Bandtől, azon belül is Bényei Tamástól megszokhattuk, hogy pontosan felépített, zenetörténeti részleteket sem nélkülöző koncertek élményével gazdagítja hallgatóit, és el kell ismerni, a születésnapi koncert is kifogástalan arányérzékkel építkezett.
Az elmúlt huszonöt évet az együttes életébe belépő, majd kilépő néhány jelentősebb vendéggel idézték, finoman érintve a csúcspontokat. A Bényei Tibor és Tamás, valamint Kukta Béla alkotta trióval odaképzelhettük magunkat a nyolcvanas évek Vörösmarty terére, pontosan megértettük, hogy annak idején hogyan nyűgözte le játékával Szalóky Béla nem csak a zenekarvezetőt, de egy franciaországi jam session neves résztvevőit is. Sötét ékkőként ragyogott a férfikoszorúban Szekeres Adrien, akinek ez volt az első komoly zenekar az életében, és aki se többet, se kevesebbet nem adott magából a szükségesnél.
Nem mondható el ez a másik ékkőről, aki rózsaszín selyemruhájában igyekezett mindenkit túlragyogni; az ünnepi koncert talán egyetlen hétköznapi foltja Bolba Éva volt. Az ő hangja, modora még mindig egy árnyalatnyit kilóg a Hot Jazz Band elegáns, pontosan súlyozó előadói stílusából. Meg lehetne még említeni külön-külön a zenekar minden tagját, az ujjait a mosódeszkán szteppeltető dobost, Galbács Istvánt, Szili Róbertet, Juhász Zoltánt, Bera Zsoltot, Fodor Lászlót, valamint a ritmushangszerszámba menő sztepptáncvilágbajnokot, Bóbis Lászlót és társait, de hát fogy a hely, már épp csak egy köszöntésre maradt idő: még legalább kétszer huszonötöt, fiúk!
(Hot Jazz Band 25. jubileum, MűPa, október 15.)