Így maradhat több pénz a pénztárcánkban anélkül, hogy nagy áldozatokat hoznánk

A megtakarítás sokaknak egyet jelent a nélkülözéssel, a lemondás érzésével. Pedig a valóság ennél sokkal barátságosabb és felszabadítóbb is lehet. Néhány apró trükk, néhány új szokás és az élet nem arról szól, hogy kevesebből élünk, hanem arról, hogy végre átlátjuk és jól használjuk a forrásainkat. A jól kitalált spórolás eredménye pedig már két hét alatt érezhető a pénztárcánkban.

Forrás: Pexels/cottonbro studio

A háztartási felmérés során szinte mindig előkerülnek olyan ruhák, amelyeket már nem hordunk: kifakult pólók, lyukas zoknik, kinőtt darabok. Ezek varrógép nélkül, néhány egyszerű lépéssel is új funkciót kaphatnak:

• bevásárlótáska vagy zsák: egy póló alját összekötve már kész is egy szatyor,
• takarítórongy: a pamut pólók kiválóak portörléshez, ablaktisztításhoz,
• törlő: kisebb darabokra vágva kiváltják a papírtörlőt,
• mosható „szalvéta”: étkezéshez, uzsonnához.

Ez a megközelítés két irányból is segít: nem kell új dolgokat vásárolni és csökken a hulladék is. Ráadásul ezek a megoldások sokszor tartósabbak, mint az egyszer használatos alternatívák.

Érdemes ránézni az energiafogyasztásra is, mert itt sok láthatatlan költség van:

• standby módban hagyott eszközök kikapcsolása, kapcsolós elosztók használata,
• hűtő és fagyasztó megfelelő beállítása, rendszeres leolvasztása,
• bojler hőfokának optimalizálása,
• tudatos vízhasználat,
• mosás alacsonyabb hőfokon,
• régi izzók cseréje energiatakarékosra,
• sütés-főzés tudatos szervezése (nem megy feleslegesen a sütő).

Ezek külön-külön apróságok, de együtt jelentős havi megtakarítást hoznak.

3. nap – Esszencializmus a gyakorlatban

Nézzük át a ruhatárunkat, a könyveinket, az apró csecsebecséinket, konyhai tárgyainkat is. Ez a nap a szemléletváltásról szól. Nem cél a minimalizmus, sem az ész nélküli szelektálás. A kérdés minden tárgynál:

• Használjuk?
• Megvennénk újra?
• Valóban szükség van rá?

A felesleges tárgyak helyet foglalnak, figyelmet igényelnek és sokszor újabb költésekhez vezetnek. Ráadásul gyakran ezek miatt nem vesszük észre, milyen értékes dolgaink vannak már így is. Minél kevesebb a felesleges dolog, annál könnyebb átlátni a rendszert, és annál kevesebbet költünk.

4. nap – Eladás és újrakezdés

A már nem használt tárgyak (még a legértéktelenebbnek tűnő díszek is), ruhák, könyvek, régi magazinok, nem használt bögrék vagy poharak eladhatók internetes csoportokban, erre szakosodott alkalmazások felületein. Ez nemcsak helyet szabadít fel, hanem pénzt is visszahoz. Ezt a pénzt érdemes tudatosan felhasználni. Például el lehet kezdeni egy egyszerű balkon- vagy konyhakertet belőle: salátafélék, koktélparadicsom, fűszernövények, újhagyma könnyen termeszthetők akár kis helyen is. A velük való kevés munka élmény és hosszabb távon valódi megtakarítás is lehet.

5. nap – Élelmiszerkészlet okos használata

Ha alaposan átnézzük a hűtőt, a fagyasztót, a kamrapolcot, sokszor az derül ki, hogy több napra elegendő alapanyag van otthon, csak okosan kell vele gazdálkodni. Szem elé kerülnek ilyenkor a romlandó ételek, illetve az is megtörténhet, hogy rájövünk, valójában már három ugyanolyan zacskó tésztát is megkezdtünk, van két felbontott rizsünk.

6. nap – Főzés abból, ami van 

Ezen a napon nem vásárolunk, hanem a meglévő alapanyagokból főzünk. Ez elsőre kihívásnak tűnhet, de a legtöbb háztartásban bőven van miből gazdálkodni. Például:

• maradék zöldségekből és tésztából egytálétel készülhet,
• rizs- vagy bulguralapra szinte bármilyen feltét tehető,
• a sütőben sült vegyes zöldségek egyszerű, olcsó fogást adnak.

7. nap – Maradékmentés

A hangsúly itt azon van, hogy semmi ne menjen kárba. A jövőben ezt is be kell építeni a rutinba, így elkezdhetünk kreatívan gondolkodni a maradékokról. Ha nincs saját ötletünk, tematikus blogokat, internetes oldalakat böngészhetünk ötletekért. Tipikus megoldások:

• maradék zöldségből krémleves, 
• száraz kenyérből zsemlemorzsa vagy bundás kenyér,
• maradék húsból szendvicskrém vagy töltelék.

 

Második hét: új szokások kialakítása

Az első hét után már tisztul a kép. A második hét ezért arról szól, hogy rendszert építünk. Az előre megírt bevásárlólista azért jó, mert nem veszünk felesleges dolgokat. A tervezés segít okosan kihasználni a lehetőségeket. Ilyenek például a kuponok, az akciók vagy a „mentsd meg” jellegű, kedvezményes élelmiszerek, amiket átnézve tervezhetünk olyan menüsort a hétre, ami jóval olcsóbb, mint ha ötletszerűen vásárolunk. Ha ezekből főzünk, egyszerre spórolunk és csökkentjük a pazarlást.

Bevezethetünk heti limitet a költéseinkre, kipróbálhatjuk a borítékmódszert (minden költésnek külön borítékot nyitunk, és csak az abban lévő keretet használhatjuk), átnézhetjük az előfizetéseinket abból a szempontból, hogy mennyire használjuk ki. Fontos lépés az is, hogy a vásárlások ne hirtelen felindulásból történjenek. Lehet, hogy egy reklám meghozza a kedvünk egy-egy tárgyhoz, ruhához, de ilyenkor várjunk egy napot. Sokszor másnap kiderül, hogy tulajdonképpen teljesen jól megvagyunk nélküle. 

 

Jutalom a spórolásért – költés nélkül

A spórolás csak akkor működik hosszú távon, ha nem érezzük büntetésnek. Ezért fontos a jutalmazás, és ehhez nem is feltétlenül kell pénz. Keressük az ingyenes programokat:

• kulturális intézetek programjait,
• városi vagy kerületi rendezvényeket,
• tematikus világnapok eseményeit,
• ingyenes koncerteket, vizsgaelőadásokat,
• múzeumi ingyenes napokat,
• könyvtári programokat.

Ezek segítenek abban is, hogy az élmény ne a vásárláshoz kötődjön.

Ez a két hét nem a lemondásról szól, hanem arról, hogy visszavesszük az irányítást. Az apró lépések összeadódnak, és egyszer csak azt vesszük észre, hogy nemcsak a kiadásaink lettek tudatosabbak, hanem az egész életünk rendezettebbé, átláthatóbbá vált.