Állami hitel a takarékoknak

Akár a százmilliárd forintot is elérheti az az összeg, amit az állam kölcsönként nyújtana a takarékszövetkezeteknek. A megemelt tőkére azért lehet szükség, mert a kormány kiemelt szerepet szán a takarékoknak a kis és közepes cégek finanszírozásában.

Hitelt nyújtana a kormány a takarékpénztáraknak, így javítva azok tőkehelyzetén – közölte Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben egy konferencián. Lapinformációk szerint akár százmilliárdos nagyságrendű kölcsönről lehet szó. Demján Sándor, az Országos Takarékpénztári Szövetség elnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy szó sincs adományról, a tőkehelyzet javítására felvehető hitelt vissza kell fizetniük a szövetkezeteknek.
A takarékszövetkezetek már régóta küzdenek a tőkebevonás problémáival. A pénzek beáramlását elsősorban az a szabály nehezíti meg, hogy minden tag egyetlen szavazattal vehet részt a döntéshozásban, függetlenül attól, hogy mekkora anyagi részesedéssel van jelen a szövetkezetben. Márpedig a nagyobb befektetők, akik jelentősebb összegekkel szállhatnának be a takarékszövetkezetekbe, nem veszik jó néven, ha csak minimális beleszólásuk lehet a döntésekbe.
Varga Antal, az Országos Takarékpénztári Szövetség ügyvezető igazgatója lapunknak az állami hitel kapcsán elmondta, hogy a sajtóban megjelent százmilliárdos összeg csupán egy elméleti hitelkeretet jelenthet. – A takarékszövetkezeteknek nincsenek tőkeproblémái ma sem, a nagyobb tőkére akkor lehet szükség, ha megerősödik a szövetkezetek hitelezési aktivitása – közölte az ügyvezető. Ha ez bekövetkezik, akkor a takarékok a kölcsönökből származó szükségleteiknek megfelelően vehetik fel az állami hitelet.
Jelenleg a szövetkezetek viszonylag csekély, öt-hat százalékos részesedéssel rendelkeznek a hazai piacon, miközben Nyugat-Európában általában negyven százalék körüli rész jut nekik a tortából. A kormány ennek ellenére fontos szerepet szán a takarékoknak a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) finanszírozásában, így a következő években valószínűleg folyamatosan erősödik majd a szövetkezetek befolyása. A takarékok egyébként a bankoknál kisebb veszteségeket szenvedtek el a válság miatt. Ennek többek között az az oka, hogy más pénzintézeteknél jóval szorosabb kapcsolatot ápolnak az ügyfeleikkel, gyakran személyesen is ismerik azokat, akiknek hitelt folyósítanak, ezért kevesebb ügyfelüket állította megoldhatatlan próbatétel elé a hitelek törlesztése.
A céges hitelek folyósítása terén talán még nagyobb előnyt jelenthet a szövetkezetek számára, hogy nem csak néhány benyújtott nyomtatvány alapján döntenek a kölcsönigénylésekről. A takarékok hiánypótló szerepe egyébként abban is megmutatkozik, hogy 1800 fiókjukból 1100 olyan településen működnek, ahol a szövetkezeten kívül egyetlen pénzintézet sincs jelen.
A takarékszövetkezetekről zajló minapi konferencián elhangzott az is, a háztartási betétek piacából alig húsz százalékban részesednek, ám az állandósuló tőkeproblémáik miatt csak forrásaik negyven százalékát tudják hitelként kihelyezni; pénzeszközeiket kénytelenek államkötvényekben és a bankközi piacon elhelyezni. Ezért lenne fontos a támogatásuk.