Ki kell vizsgálni, hogy valóban a rászoruló vállalkozásokat támogatták-e közpénzekből a Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok, és hogy teljesültek-e a vállalt kötelezettségek. A munkanélküliségi adatok alapján az mondható el, hogy nem hasznosultak megfelelően az elköltött milliárdok – jelentette ki lapunknak Karakó László, a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elmúlt nyolc év kormányzati intézkedéseit vizsgáló albizottságának fideszes elnöke. A politikus tájékoztatása szerint a helyzet feltérképezése nem könnyű feladat, hiszen a szaktárca osztályvezetői által összeállított korábbi összefoglalóból kevés konkrétum derül ki. Mindössze az tudható, hogy 2002 és 2010 között 1459 vállalkozás kapott 21,5 milliárd forintot munkahelyteremtésre a Munkaerő-piaci Alapból. A jelentés szerint ebből 22 ezer új munkahelyet teremtettek. A pályázati rendszeren kívül a volt kormány egyedileg is döntött támogatásokról. Ilyen módon nyolc nagyvállalat összesen 2,1 milliárd forintot kapott 2006 és 2010 között, a cégek ezért a pénzért 2953 munkahely létesítését vállalták. Az öszszefoglaló – húzta alá Karakó – rózsaszín képet fest, hiszen a számok csak a kiadási oldalon jelentek meg, ugyanakkor a foglalkoztatás adatai nem vagy csak minimálisan javultak. – Megkülönböztetett figyelemmel vizsgáljuk az egyedi kormánydöntés alapján támogatott beruházások teljesülését is – tette hozzá a politikus.
A szocialista kormányokra jellemtő korábbi munkahely-teremtési gyakorlattal szakít az új kabinet. Ezt jelzi az is, hogy a héten lép életbe a módosított Út a munkához program. Az erről szóló kormányrendelet szerint nemcsak az önkormányzatok, hanem magánvállalkozások is részt vehetnek a programban, amely 95 százalékos bér- és járuléktámogatást biztosít közcélú foglalkoztatás esetén. Korábbi tájékoztatás szerint a döntés elsősorban az árvízi újjáépítés terén jelenthet komoly könnyítést.
origo.hu
Ezen múlt, hogy nem Erdő Péter lett az új pápa, hanem Prevost bíboros
