Krúdy Szindbádja arról kérdezi Vendelin pincért, hogy a fácánba töltött gesztenye olasz vagy magyar.
Ez a felvetés nemsokára két okból is okafogyott lehetne. Az egyik, hogy egyes források szerint Károly Róbert kertészei telepítették a szelídgesztenyét Itáliából Magyarországra, a másik pedig az, hogy a Kárpát-medencei állományt több más betegség mellett a kéregrák is tizedeli. Nem biztos tehát, hogy néhány év múlva is lesz még magyar gesztenye. Legalábbis ez volt a témája a nemrég Nagymaroson megtartott szlovák–magyar konferenciának. Itt elhangzott többek között az is, hogy az Európai Unió forrásokat biztosít a helyi szelídgesztenyések megmentéséért indult magyar–szlovák programnak. Nagymaroson és a szlovákiai Kékkőn (Modry Kamen) ugyanis közös pont az évszázados szelídgesztenyések jelenléte és meghatározó szerepe a két település arculatában, kultúrtörténetében. Mindkét helyen azonban már igen rossz állapotba kerültek ezek a fák egy Európába a XX. század közepén behurcolt kórokozó tömeges elterjedése miatt. Ez a szelídgesztenyék kérgének megbetegedését, ezáltal a beteg részek fölötti korona teljes és végleges elszáradását előidéző gomba a tölgyekre is veszélyes lehet.
A két város önkormányzata 2009-ben pályázott a közös védekezés megalapozására és megindítására egy magyar–szlovák, határon átnyúló együttműködési programban. Felmérték a két településen és annak közvetlen környezetében található kórokozó gombapopulációt. Laboratóriumi vizsgálatokkal kiválasztották azokat a gombatörzseket, amelyek (biológiai növényvédelmet megvalósítva) biztosíthatják a kórokozó legyengítését és a további kártétel megszüntetését. A helyi termelők és tulajdonosok harmincórás gyakorlatorientált képzésen vehettek részt mindkét településen, hogy megismerhessék a védekezési lehetőségeket. Rendelkezésükre áll továbbá egy gesztenyés bemutatóterület, és a szakértők rendszeresen konzultálhatnak, akár az interneten keresztül is.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség