Megállapodás a főváros jövőjéről?

Hivatalosan is megkezdődött tegnap a miniszterelnök és a főpolgármester többfordulós tárgyalása Budapest jövőjéről. Elsősorban a BKV, illetve a négyesmetró-beruházás helyzetének rendezése volt terítéken.

Várhatóan még október 23. előtt nyilvánosságra hozza Orbán Viktor kormányfő és Tarlós István főpolgármester, a Fidesz– KDNP két vezető politikusa tárgyalásaik és az addigra körvonalazódó megállapodás főbb pontjait – közölte lapunkkal Szűcs Somlyó Mária. A Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója megerősítette, a múlt heti informális egyeztetést követő tegnap reggeli találkozó délután folytatódott, és a megbeszélések péntekig tartanak.
Úgy tudjuk, a 800 milliárd forintos külső-belső adósságállománynyal küszködő BKV Zrt. „megmentésének” módja biztosan nem az MSZP és a Népszava által folyamatosan emlegetett 7,4 milliárd forint átadása lesz, hiszen a kormány és a főváros vezetése a Bajnai– Demszky-szerződésként ismert dokumentumot nem tartja alkalmasnak. Abban ugyanis járatritkításhoz és folyamatos tarifaemeléshez kötötték az állami támogatást. Orbán Viktor viszont a parlamentben hétfőn bejelentette: a kormány kidolgozza, hogy a BKV milyen módon működhetne együtt költségtakarékosan az egy holdingba összevonandó MÁV-val és a Volánnal.
Tarlós István már programjának egy évvel ezelőtti bemutatásakor arról beszélt, hogy a fővárosban létrehozandó két új zártkörű részvénytársaság – a Budapesti Városüzemeltetési Központ és a Budapesti Közlekedési Központ – átveszi a közlekedési cég és a többi közszolgáltató jelenlegi funkcióinak egy részét. A BKV feladata az előírt szolgáltatás végrehajtása lesz, és még tovább csökkenhet a szerepe, ha a kiszervezési tervek szerint a járatok egy részét más vállalkozók veszik át.
György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes lapunknak jelezte: a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdára tervezett ülésén várhatóan döntenek a két új cég megalakításáról, a több mint fél éves átmeneti időszak lépéseiről is.
A legfrissebb adatok szerint az 550 milliárd forintot közelítő négyesmetró-beruházás ügye bonyolultabb: a Brüsszelben felfüggesztett uniós támogatások kifizetése ténylegesen veszélybe került. További kockázat a metrókocsik beszerzése, miután az Alstommal kötött szerződés felmondása a francia cég típusengedélyének jogerős elutasításával elkerülhetetlenné vált.