Az eddiginél nagyobb szerepet szán Orbán Viktor miniszterelnök a takarékszövetkezeteknek. A kormányfő tegnap a szövetkezeti bankok, valamint a kis- és középvállalkozások 3. európai fórumán elmondta: hazánkban a takarékszövetkezetek az egyedüli pénzintézetek, amelyek teljes egészében magyar tulajdonban vannak, a piaci részesedésük viszont igen alacsony, alig 5-6 százalék. – Ezt az arányt a következő tíz évben háromszorosára kellene emelni – tette hozzá Orbán Viktor. – Nyugat-Európában egyébként negyven százalék körüli részesedést tudhatnak magukénak a takarékszövetkezetek – hangzott el a konferencián. Hazánkban a háztartások betéteinek 18-20 százaléka van a szövetkezeteknél, a hitelek esetében azonban jóval kisebb az arány.
A miniszterelnök hangsúlyozta: a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) a takarékszövetkezeteknek mindig kiemelt partnerei voltak. A jelenlegi helyzetben pedig különösen nagy szükség van a céges hitelezés élénkülésére. A kormányfő közölte: a szövetkezetek számára az Új Széchenyi-terv, az önkormányzati finanszírozás, az agrártámogatások közvetítése, valamint a pályázati rendszerek finanszírozása biztosíthat lehetőséget szerepük megerősítésére. Orbán Viktor hozzátette: a kormány hajlandó hosszú távú kölcsönt biztosítani a tőkehiánnyal küszködő szövetkezetek számára.
A konferencián megszólalt Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke is, aki elmondta, hogy a szövetkezeteket kevésbé viselte meg a válság, mint a bankokat, mert az előbbiek személyesen ismerik az ügyfeleiket, így tudják, hogy ki mekkora terhet tud a vállára venni túl nagy rizikó nélkül. – Ráadásul sokak számára a szövetkezetek jelentik az egyetlen közelben lévő hitelintézetet. Az 1800 fiókjuk közül ugyanis 1100 működik olyan településen, ahol nincs más bankfiók – tette hozzá. Demján Sándor szerint a takarékszövetkezetek beágyazódottságuk folytán különösen alkalmasak a kis és közepes cégek finanszírozására is. Az elnök kitért a forintárfolyam alakulására is. Mint elmondta 270-280 forintos euró lenne az ideális, mert ez sem az exportálócégeket, sem a devizahitelüket törlesztő háztartásokat nem állítaná leküzdhetetlen probléma elé. Ugyanakkor Demján azt is megjegyezte, hogy a kormányra hatalmas nyomás nehezedik, ugyanis a költségvetési hiánycélhoz szigorúan tartaniuk kell magukat. – Amennyiben a hiány elszáll, akár 350 forintig is felszaladhat az euróárfolyam. A kkv-kra rá is fér a finanszírozás. Mint azt Vértes János, a Kis- és Közepes Vállalkozások Európai Szövetségének (UEAPME) alelnöke elmondta: jelenleg 688 ezer aktív vállalkozás működik Magyarországon. A hazai munkavállalók több mint kétharmada ezeknél a cégeknél dolgozik. Ugyanakkor a vállalkozások hatékonysága alacsony, több mint háromnegyedüknek kellett tíz százaléknál nagyobb visszaesést elkönyvelni az elmúlt évben, és körülbelül egyharmaduk bevétele esett vissza 25 százaléknál nagyobb arányban.
Ennek ellenére csupán a cégek nyolc százaléka tervez leépítést a következő egy évben, kétharmaduk tartja a létszámot, és körülbelül negyedük nyilatkozta azt, hogy újabb munkaerő felvételét tervezi.
A konferencia előadói közül többen is megjegyezték, hogy a válsággal fordulat következett be a gazdaságról való gondolkodásban, egyre többen látják be, hogy csupán a szolgáltatóiparból nem élhet meg Európa. Ennek a fordulatnak az lehet az eredménye, hogy felértékelődnek a termelő ágazatok, és a munka visszanyerheti a becsületét – hangzott el a konferencián.
origo.hu
Elütöttek egy nőt Szegeden, súlyos állapotban van
