Politikusok érdeke a terrorfenyegetés?

Egy hamburgi dzsihádista csoport áll a nyugat-európai terrorfenyegetés mögött – jelentette tegnap európai hírforrásokra hivatkozva a CNN amerikai hírtelevízió. Az utóbbi napokban egymást riogatták a nyugati nagyhatalmak az Európára leselkedő terrorveszélyre hivatkozva, egyes szakértők ugyanakkor nem zárják ki, hogy a fenyegetettség mögött belpolitikai játszmák zajlanak, esetleg az al-Kaida újra hallatni akar magáról.

Állítólag egy afgán származású német állampolgár tájékoztatta a napokban a nyugati hírszerző szolgálatokat arról, hogy egy hamburgi dzsihádista csoport áll a nyugat-európai terrorfenyegetés mögött. Mint ismeretes, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban és Olaszországban is éberebbek a biztonsági szervek, miután amerikai és európai hírszerző ügynökségek tudomást szereztek arról, hogy európai nagyvárosok terrorista célpontokká válhatnak a közeljövőben. Az utóbbi időben több ízben is kiürítették Párizsban az Eiffel-tornyot, az Egyesült Királyságban Harry herceg testőrségét megerősítették, a washingtoni és a tokiói külügyminisztérium pedig figyelmeztette Európában tartózkodó állampolgárait, hogy óvatosan közlekedjenek a turistalátványosságok közelében. Múlt heti brit médiaértesülések szerint az al-Kaidához köthető pakisztáni fegyveresek azonos időben történő támadásokat terveztek London, illetve francia és német városok ellen, a merényleteket azonban hírszerző ügynökségek megakadályozták.
Mint minden terrorfenyegetettségi riasztásnál, most sem lehetünk biztosak abban, milyen veszéllyel állunk szemben, ha egyáltalán valódinak lehet nevezni a fenyegetettséget – mondta lapunknak Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, aki felhívta a figyelmet arra, hogy 2007 és 2009 között jelentősen enyhült a terrorfenyegetés veszélye, hiszen három évvel ezelőtt még 581 sikertelenül vagy sikerrel járó terrorcselekményt követtek el az Európai Unióban, tavaly 294-et. Az európai terrorcselekmények mintegy 90 százalékát Franciaországban és Spanyolországban követik el, ami a baszk szeparatista csoportok aktivitását feltételezi. Iszlamista terrorista támadás mindössze három volt az említett időszakban, ehhez képest az iszlám szélsőségesek letartóztatása nagyobb arányú, hiszen míg 2009-ben 548 szeparatista terroristát tartóztattak le, addig 110 iszlamistát. Tálas Péter szerint a számok alapján megállapítható: vagy hatékonyabban működnek a hírszerző szolgálatok az iszlamisták terveinek felderítésében, vagy előítéletesebbek a nyugat-európai országok a mozlimokkal szemben.
A jelenlegi terrorfenyegetettség mögött belpolitikai indítékok is lehetnek, hogy az európai kormányok eltereljék a figyelmet a kritikus őszi politikai vitákról. William Beeman amerikai szakértő nem tartotta kizártnak, hogy a közelgő amerikai kongresszusi választások előtt Barack Obama kormánya erősnek akar tűnni a biztonságpolitika kérdésében. Emellett elképzelhető az is, hogy az al-Kaida ismét virtuális félelemkeltésre törekszik, hogy a terrorcsoport neve ne merüljön feledésbe.