Romániában is veszélyeztetnek a tározók

Potenciális veszélyforrást jelentenek a timföldgyárak végtermékét tartalmazó vörösiszap-tározók Romániában is, ahol gyakorlatilag bármikor bekövetkezhet az ajkai gátszakadáshoz hasonló baleset. A legnagyobb zagytározók ráadásul a magyar–román határ közvetlen közelében találhatók, és noha évek óta nem működnek, biztonságba helyezésükről senki nem gondoskodott. A 200 ezer lakosú Nagyváradon 1965-ben indította be a termelést az Alumina timföldgyár, amely két tározót is működtetett a bihari megyeszékhely határában: Biharpüspökiben, illetve a városból az ártándi román–magyar határátkelő felé vezető út mentén.
A kilencvenes évek végén az orosz Ruskii Alumini tulajdonába került üzem néhány évvel ezelőtt végleg bezárta kapuit, az összesen 42 hektárnyi területen fekvő vörösiszap-tározókat viszont sem az egykori befektető, sem a román hatóságok nem zárták be úgy, hogy ne szennyezze a környezetet. Ovidiu Daescu, a Bihar megyei környezetvédelmi ügynökség igazgatója szerint a határ menti tározó egyike a régió négy potenciális környezetszennyező forrásának, amelyet az orosz tulajdonosok már csak azért sem tettek környezetbaráttá, mert erre nem kötelezte őket a román állam. A szakértő szerint szélsőséges időjárási viszonyok közepette, nagy erejű viharok esetén a szél Nagyvárad felé fújja a tározóból a porszemcséket, ugyanakkor földrajzi elhelyezkedése miatt a létesítmény határon átnyúló szennyezést is okozhat. A váradi létesítménynél különben 2006-ban bekövetkezett egy kisebb méretű gátszakadás, emiatt a környezetvédelmi hatóságok felszólították a céget a környezetvédelmi előírások tiszteletben tartására, a figyelmeztetésnek azonban nem volt foganatja.
Hasonló gondok mutatkoznak a kelet-romániai Tulcea megyében, ahol egy ma is működő timföldgyár vörösiszap-tározója folyamatosan szennyezi a Duna-deltát. Itt egy évekkel ezelőtt történt baleset során életét vesztette egy munkás, aki súlyos égési sérüléseket szenvedett a lúgos sártól. Eközben a román vízügyi hatóságok tegnapi tájékoztatása szerint a szennyezés hulláma becsléseik szerint négy-öt napon belül érkezhet meg a Dunán a Vaskapuhoz, ha a magyar hatóságoknak nem sikerül megakadályozniuk az iszapnak a folyamba ömlését. Borbély László romániai környezetvédelmi miniszter rendszeres tájékoztatást kért az ügyben budapesti kollégájától, és műszaki segítséget ajánlott fel Magyarországnak.