Drakula gróf legendája évtizedek óta elevenen él Romániában. A vérszívó vámpír „alapfigurájának” számító valóságos történelmi személyiség, Vlad Tepes havasalföldi fejedelem mítosza már kései utódját, Nicolae Ceausescu román kommunista diktátort is alaposan foglalkoztatta, őt ellenben ellenkező előjellel. Ceausescu nacionálkommunista propagandája egyik elemeként, személyi kultusza kiépítése érdekében keménykezű, de igazságos, az idegen hódítókkal szemben hazáját védő államférfiként mutatta be Tepest. A Drakula-kultusz az 1989-es rendszerváltás után feltartóztathatatlanul erőre kapott Romániában, elsősorban a nyugatról beáramló „vámpírmarketingnek” tulajdoníthatóan. A világsajtó előszeretettel emlegeti „Drakula földjeként” az országot, ezen belül különösen Erdélyt, például éppen ebben az időszakban, amikor neves európai klubcsapatok látogatnak a labdarúgó Bajnokok Ligájában szereplő kolozsvári CFR otthonába. Erdélyt évről évre külföldiek ezrei keresik fel, kimondottan a „vámpírturizmus” kedvéért, különösen ilyentájt, halloween közeledtével, amikor idegenforgalmi irodák változatos programokat szerveznek a boszorkányok, kísértetek rajongóinak kastélyokban, várakban, amelyekben még azt is ki lehet próbálni, miként esik a fekvés egy vámpírkoporsóban. A romániai Drakula-kultusz fellegvárának a Brassó közeli, Nagy Lajos király által a XIV. században építtetett törcsvári kastély számít, amelyet a közhiedelem annak ellenére nevez Drakula-kastélynak, hogy Vlad Tepesnek semmi köze nem volt hozzá. A Törcsvárra látogató turisták a kastély környékén a Drakula-képpel ellátott kulcstartótól a pólón és törülközőn keresztül a vámpírálarcokig mindenféle bóvlit megvásárolhatnak.
origo.hu
Lánczi András: Na és mi van akkor, ha Magyar Péter csak egy egyszerű stróman?
