Klinikailag halott – ezekkel a szavakkal jellemezte Belgiumot Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnökének fivére, Eric Van Rompuy belga parlamenti képviselő, miután ismét megszakadtak a brüsszeli koalíciós tárgyalások. Belgiumnak a nyári választások óta nincs új kormánya, és ennek megalakulásában az egyre erősödő flamand–vallon ellentét tűnik a legnagyobb akadálynak. Az ország a kettészakadás irányába halad. Hogyan állítható meg ez a folyamat?
– Nem kell szó szerint vennünk néhány politikus kijelentését. Nagyon kevés esélyt látok arra, hogy Belgium kettészakad. Egy politikai elemző nemrég azt mondta, hogy két százalék ennek az esélye, amit legfeljebb egy természeti katasztrófa idézhetne elő. A felmérések is rendre azt mutatják, hogy az emberek kevesebb mint tíz százaléka akarná az ország felosztását. Szerintem ők nem értik, milyen következményekkel járna ez. A szakadás csak a politikai viták hevében merül fel, de ez csak aggodalmat kelt az emberekben. Nagy kockázat lenne újabb választásokat kiírni, ez elviselhetetlen lenne a választók számára, hiszen egyszer már szavaztak. Nem hinném, hogy új választást rendeznek, mert az a politikai világ számára kudarc lenne.
– Elemzők szerint semmilyen befolyást nem gyakorolt a belga belpolitikai válság az ország EU-elnökségére. Szakértők úgy tartják, az EU-elnökség egyes minisztereinek több területen sikerült együttműködésre sarkallnia a tagországokat, például a Dél-Koreával kötött uniós kereskedelmi megállapodást is sikerült tető alá hozni, bár Olaszország kezdetben vétózta azt. Mi a belga elnökség sikerének titka? Mit tanulhat Belgiumtól Magyarország?
– Míg Belgium történetében mindig is jelen voltak a vallonok és a flamandok közötti viták, a nyelvi és a politikai preferenciabeli különbségek, a konfliktusnak sosem voltak sérültjei, halottai, mint Észak-Írországban vagy Baszkföldön, mert mindig megegyezésre törekedtünk. Elmondható tehát, hogy nagy tapasztalatunk van a konszenzus kialakításában. Sikeresek vagyunk, mert Európa-orientáltak vagyunk. Európa-pártiságunkhoz nyilvánvalóan az is hozzájárul, hogy az európai intézmények zöme Brüsszelben található. Jelenleg ez a 12. elnökségünk, és mindig a konszenzusra törekedtünk. Az elnökség feladata nem az, hogy egy ország az EU-ra erőltesse érdekeit. Fontos a hatékony együttműködés az európai intézményekkel – az Európai Parlament összes frakciójával, az Európai Bizottság tagjaival –, szerintem ez Magyarországnak is sikerülni fog.
– Göncz Kinga európai parlamenti képviselő nemrég azt mondta, brüsszeli folyosói pletykák szerint az EU vezetőiben felmerült, hogy Magyarország nem alkalmas átvenni az uniós elnökséget, mert annyi konfliktusunk van már intézményeikkel. Önök szerint felkészültünk az elnökség átvételére?
– A bírálatok egy része arra vonatkozott, hogy az elnökség kezdete előtt Magyarország leváltotta brüsszeli EU-nagykövetét. Szerintem ez egy ország szuverén döntése. Másrészt a helyére egy olyan diplomata került, akinek nagy tapasztalata van az európai ügyekben. Ráadásul megállapítható, hogy Győri Enikő, az uniós ügyekért felelős államtitkár jól felkészült, elkötelezett, erős személyiség, a Külügyminisztériumnak és a magyar kormánynak jól felkészült emberei vannak. Robák Ferenc kormánybiztos is hatékonyan végzi munkáját, pályafutása révén nagyon jó kapcsolatokra tett szert. Bízunk abban, hogy Magyarország helytáll, optimista vagyok.
– A hármas, spanyol–belga– magyar elnökségi trió másfél évre szóló programjának kidolgozásakor melyek voltak azok a kérdések, amelyek a legnagyobb vitát váltották ki a három ország között?
– Őszintén mondhatom önnek, hogy nemigen voltak komoly viták. Példásan együttműködő trió vagyunk. A három országnak ráadásul hasonló elképzelései vannak az EU jövőjével kapcsolatban, mindannyian az EU mélyebb integrációjában vagyunk érdekeltek. Természetesen vannak olyan témák, amelyek a trió egyik tagját jobban foglalkoztatják, mint a másik kettőt, Magyarország esetében például a nyugat-balkáni integráció vagy az energiabiztonság kérdése.
– A magyar elnökség egyik célja a romák integrációjával kapcsolatos problémák megoldása, a másik fontos prioritás pedig az energiabiztonság. Mely kérdésekben várható haladás a magyar EU-elnökség idején?
– Az Európai Bizottság novemberben tesz javaslatot az energiabiztonság kérdésében, februárban pedig uniós csúcstalálkozó lesz. A lisszaboni szerződés tartalmaz egy olyan kitételt, amely szerint az energiabiztonságnak az uniós döntéshozatal részévé kell válnia. Az uniós intézményeknek konszenzusra kell törekedniük, az energiaellátókkal úgy tudunk hatékonyabban tárgyalni, ha közös hangon szólalunk meg. A romák integrációjának témájában a belga elnökség alatt megsokasodtak a tárgyalások, a konferenciák. Belgiumot is komolyan érinti a kérdés, hiszen emberi jogi csoportok aggodalmukat fejezték ki amiatt, ahogyan hazánkban a romákkal bánnak.
– A decemberben életbe lépett lisszaboni szerződés célja az volt, hogy egységesebb legyen az EU, az újonnan létrehozott posztokkal nagyobb súlya legyen a világban. Ehhez képest Barack Obama azért mondta le európai útját tavasszal, mert nem tudta, ki vezeti az EU-t. Belgium hogyan próbálja orvosolni ezt a helyzetet?
– Az emberek hajlamosak elfelejteni, hol tartottunk korábban, és hol vagyunk most. Útlevél nélkül utazhatunk a schengeni övezetben, közös valutánk van, legalábbis a tagállamok többségében. Európa valódi problémája az, hogy nehéz csábítóvá tenni. Sok európai kormány szereti Brüsszelt okolni mindenért, de mindannyian részesei vagyunk ennek a közösségnek. A lisszaboni szerződés nyomán az állandó EU-elnökké választott Herman Van Rompuy iránt a brit sajtó egyes tagjai kételkedésüknek adtak hangot, szürke egérnek nevezték, de mára megváltozott a véleményük. Sikerült megtalálnia a helyét olyan személyiségek között, mint Angela Merkel, Nicolas Sarkozy vagy David Cameron. Hamarosan feláll a hatékonyabb külpolitikát érvényesítő Európai Külügyi Szolgálat is. Sosem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy 27 tagállam alkotja az EU-t. Bízom abban, hogy a jövőben egy hangon tudunk megszólalni.

Hidvéghi Balázs üzent a botrányos mondatairól elhíresült Kollár Kingának