Sötét képet fest a polgári áldozatokról, rémisztő képet fest az erőszak mértékéről – elemezte a The New York Times a WikiLeaks által legutóbb kiszivárogtatott dokumentumokat. Az amerikai liberális napilap így folytatja: „Amitől azonban különösen felkavaró, az az, hogy az iraki hadsereg és rendőrség kulcsfontosságú elemei Barack Obama amerikai csapatkivonási tervének.” Az újság arra utalt, hogy az amerikai katonák iraki jelenlétét mindaddig szükségesnek nevezték washingtoni diplomaták, amíg Irak hadserege és rendőrsége nem képes egyedül megbirkózni a rend fenntartásával. A most kiszivárogtatott jelentések azonban arra következtetnek, hogy az iraki rendfenntartó erők sok esetben kegyetlenül bántak áldozataikkal, a halálbrigádok működtetésének szálai a kormányfőig is elérhettek, az amerikaiak pedig tétlenül nézték végig emberek megkínzását. „A kiszivárogtatások fontosak, mert bizonyítják azt, amit korábban gyanítottunk, de amit az amerikai hadsereg sosem vallott be vagy magyarázott meg” – olvasható a The Independent brit napilapban.
A WikiLeaks, amely korábban már közzétett 80 ezer bizalmas amerikai hírszerzési dokumentumot az afganisztáni háborúról, szombaton az iraki harcokról tárt a nyilvánosság elé csaknem 400 ezer titkos amerikai jelentést. A korábban már dokumentált eseteket is figyelembe véve ma már kijelenthető, hogy 2003 óta Irakban több mint 150 ezren haltak meg harci vagy erőszakcselekményekben, hozzávetőleg 80 százalékuk polgári személy. A washingtoni hatóságok korábbi állításaival ellentétben kiderült, hogy az amerikai hadsereg dokumentálta a polgári haláleseteket is. Mint Julian Assange, a WikiLeaks alapítója szombaton elmondta, honlapja tömegével számol be háborús bűnökről és kínzásokról – az áldozatok és elkövetők legtöbbje egyaránt iraki volt. Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az iraki háború egyik célja a Szaddám Huszein rendszere által működtetett kínzóközpontok felszámolása volt. Az Egyesült Államoknak tudomása volt az iraki állam által engedélyezett kínzásokról, de arra utasította csapatait, hogy ne avatkozzanak közbe – állította a csatorna. Az al-Dzsazíra szerint a közzéteendő iratokból az is kitűnik, hogy a háború alatt civilek százait ölték meg az amerikai haderő által létesített torlaszoknál, kordonoknál.
A The Guardian brit baloldali napilap szerint az Egyesült Államok az iraki rendőrök és katonák által elkövetett kínzások, erőszakcselekmények és gyilkosságok százait nem vizsgáltatta ki. Az újság által ismertetett esetek között szerepel egy, az amerikaiak kezébe jutott videofelvétel, amelyen az iraki hadsereg tisztjei kivégzik foglyukat. Egy másik felvételen iraki katonák levágják egy férfi ujjait, majd savval égetik meg. Az iraki katonák áramütéssel, elektromos fúrókkal kínozták áldozataikat. Az esetekről szóló jelentéseket az amerikaiak azzal küldték tovább feletteseiknek, hogy „nem igényel további vizsgálatot”. A brit sajtó arról is beszámolt, hogy 2007-ben egy amerikai harci helikopter megadási szándékukat jelző iraki lázadókat ölt meg, egy másik helikopter pedig 26 irakit, köztük több civilt lőtt le.
A titkos dokumentumok kitérnek azokra az állításokra is, amelyek iraki halálbrigádokkal hozták összefüggésbe Núri al-Máliki miniszterelnököt. A halálbrigádok álltak a síita és szunnita vallási felekezetek közötti összecsapások mögött 2006–2007-ben, az iraki háború legvéresebb éveiben. A síita felekezetű Núri al-Máliki szerint politikai megfontolások motiválták a dokumentumok nyilvánosságra hozatalának időzítését, mondván, valakik igyekeznek megakadályozni az új iraki kormány megalakulását. A BBC helyszíni tudósítása szerint a WikiLeaks legújabb szenzációja nem keltette fel különösebben az iraki emberek érdeklődését. „Irakban teljesen normális, hogy embereket megkínoznak, meghalnak vagy eltűnnek börtöneinkben” – nyilatkozta egy férfi.
Julian Assange szombati londoni sajtótájékoztatóján – válaszul az iraki, a brit és az amerikai kormányzati felháborodásokra – elmondta, a kiszivárogtatott dokumentumokon elvégezték a szükséges szerkesztési munkálatokat annak érdekében, hogy senkire nézve se jelentsenek veszélyt. A Washington Post napilap azonban úgy tudja, Washingtonban keresik annak lehetőségét, miként járhatnának el a háborús titkokat kiszivárogtató Assange-dzsel szemben. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) szerint Assange ellen vádat lehet emelni az Egyesült Államokban a kémtörvény megsértése miatt. A fő probléma, hogy miként ejtsék foglyul. Vagy önként az Egyesült Államokba megy, vagy egy másik ország kiadja őt.
origo.hu
A Volánbusz fizetési listáján is rajta volt Magyar Péter testvére
