Csak díszlet volt a Fed akciója?

Kiábrándítóan lassúnak nevezte az Egyesült Államok foglalkoztatottságának bővülését és az infláció élénkülését a Fed. Az amerikai jegybank szerepét betöltő pénzintézet ezért bejelentette, hogy egészen 2011 második feléig pumpálja a pénzt a piacokba a „QE” nevű eszközvásárlások keretében.
A tervek szerint 600 milliárd dollárt költenek majd a gazdaság felélénkítésére. Ezenfelül a Fed által a válság korábbi szakaszában megvásárolt, de időközben lejáró jelzálogkötvényeket is szintén állampapírba forgatja majd vissza, így a jegybank, összesen 850-900 milliárd dollárral hizlalja tovább a mérlegfőösszegét jövő év júniusáig.
A 600 milliárd dollár pontosan akkora összeg, amit kissé fintorogva bár, de mégis elfogadhatónak nevezhet az ágazati elemzők többsége, ugyanakkor még nem kelt a piacon túlzottan nagy hiperinflációs félelmeket. Egyelőre úgy tűnik, ez az összeg elég volt ahhoz, hogy a befektetők várakozásait kielégítse, mivel a bejelentést követően nem indult el látványos eladási hullám a piacokon – állapította meg elemzésében az AXA. Orosz Dániel, a csoport magyarországi stratégiai elemzési igazgatója szerint ugyanakkor a pénzcsapok nyitva tartása csupán díszlet. A szakember szerint az akció mögött megbúvó elsődleges cél továbbra is az, hogy az amerikai jegybank folyamatosan inflációs várakozásokat indukáljon, és az egyre távolabbi, ködös jövőbe tolja a kamatciklus fordulópontját, mintegy abba az illúzióba ringatva a piaci szereplőket, hogy a monetáris lazítás tartós maradhat. Az elemzési igazgató szerint a vásárlások folytatására ösztönözhette a Fed vezetőit az is, hogy a demokraták 1938 óta nem látott vereséget szenvedtek november másodikán a kongreszszusban, így republikánus nyomásra, szinte minden kétséget kizáróan a költségvetési szigor következik. Ez azt jelenti, hogy 2011 első negyedévében teljesen kifutó ösztönző programok hiányában már csak a monetáris politika oldaláról érkezhet további élénkítés a piacokra.
A távirati iroda információi szerint a teljes összeg kilencvenhét százalékáért különböző lejáratú állampapírokat vásárolnak majd, a maradék három százalékot pedig másfél és harminc év közötti lejáratú, elsősorban infláció ellen védett kincstári értékpapírokba fektetik majd be.