Nagy Anna hangsúlyozta: a munkaviszonyba beleszámít a gyermekneveléssel töltött időszak is, vagyis amikor az érintett nő gyermekgondozással kapcsolatos ellátást kapott. Hozzátette, a negyven évbe képzési idő – sem szakiskolai, sem felsőfokú – nem számít bele.
Mindezen intézkedésekre a nyugdíjjárulék fél százalékpontos emelésével teremtenek lehetőséget. Ha az érintettek több mint hetvenöt százaléka él a lehetőséggel, és nyugdíjba megy, akkor ez 2011-ben 18–24 ezer főt s hozzávetőleg 30-35 milliárd forintos kiadást jelent – közölte a kormányzati kommunikációs államtitkárság.
Az MSZP támogatja a kormány e döntését, de azt javasolta, teremtsék meg ezt a lehetőséget a férfiaknak is.
*
Török Zsolt, az MSZP szóvivője úgy fogalmazott: kíváncsi rá, hogy a bejelentés kommunikációs trükk-e, ugyanis a „nemzeti átverés kormánya” csak munkaviszonyról beszél, szolgálati viszonyról nem. Utóbbiba beleszámít a szakképzési idő és a felsőoktatásban eltöltött időszak is.
A kormányszóvivő beszámolt arról is, az Országgyűlés elé terjesztik azt a tervezetet, amely szerint január 1-jétől munkanapok helyett naptári napokban állapítják meg a közigazgatási hatósági eljárások határidejét. Ez előnyös azoknak, akik ügyet intéznek, hiszen így nem fordulhat elő, hogy egy hosszú hétvége után olyannyira elhúzódjon az ügyintézés, hogy abból az ügyfélnek nehézségei adódhatnak – tette hozzá Nagy Anna, megjegyezve, az eddigi gyakorlat inkább a hivataloknak kedvezett, a mostani rendszer pedig sokkal inkább az ügyfeleknek jelent majd előnyt.
Ezt a videót küldte Deutsch Tamás Magyar Péterről az EP-képviselőknek