Ezen a lejtőn nehéz megállni – fejtegette a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott tegnapi szakmai kerekasztal-beszélgetésen Sólyom László volt köztársasági elnök. Az Alkotmánybíróság (AB) korábbi vezetője annak kapcsán mondta ezt, hogy a kormánypártok módosítani akarják a testület jogkörét. Sólyom azt tekinti a legnagyobb veszteségnek, hogy megszüntették a költségvetési tárgyú törvények alkotmányellenességének szankcióit. Az AB megállapíthatja a gazdasági jogszabályok alkotmányellenességét, de a törvényeket nem semmisítheti meg. A volt államfő úgy vélte, az alkotmányos kontroll kiiktatásával felértékelődik a köztársasági elnök politikai vétója. – Mától a jövő alkotmánya marad a reményünk – jelentette ki Sólyom. Megismételte korábbi véleményét, miszerint már sürgető a rendszerváltás súlyos adósságának megfizetése egy nemcsak tartalma, hanem formája szerint is új alkotmánnyal. Az új alaptörvénynek a hatályos alkotmány értékeire kell épülnie, azt szükséges kiteljesítenie. Szerinte az új alkotmány szimbolikus újdonságát a preambulum fejezheti ki.
A jelenlegi alkotmány értékeinek a következő, új alaptörvényben is szerepelniük kell, de szükséges levonni az elmúlt húsz év tanulságait – mondta Salamon László, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő bizottságának vezetője. Kiemelte: az 1989. évi alaptörvény a több évtizedes diktatúra után elsősorban az állampolgárok jogait szabályozta. Ez helyes volt, de elengedhetetlen a közösségi értékek rögzítése is. Ezek közé tartozik a nemzet, a család erőteljesebb védelme és a közösségi javak oltalmazása. Erre a rendszerváltozás kodifikátorai nem fordítottak elegendő figyelmet.
origo.hu
Szentkirályi Alexandra: Péter, neked mi bajod a nőkkel?
