Magyarország felkészült

Sikeres lesz a 2011 januárjában kezdődő magyar európai uniós elnökség az Európai Parlament (EP) elnöke szerint. Jerzy Buzek erről tegnap beszélt az Országgyűlésben, ahol ő és az EP frakcióvezetői a magyar elnökségről tárgyaltak a magyar kormánnyal.

Ismertetés. Ma tartja Brüsszelben a belga uniós elnökség alatti utolsó ülését az EU bel- és igazságügyi tanácsának igazságügyi szekciója. A napirendi pontok megtárgyalása után Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter ismerteti a soron következő magyar elnökség bel- és igazságügyi prioritásait, illetve – a tanács igazságügyi szekciójának következő elnökeként – átveszi a korábbi féléves cikluson átívelő igazságügyi feladatokat. (MTI)

Jerzy Buzek elmondta, Magyarország mindent megtett annak érdekében, hogy sokat elérjen az elkövetkező hat hónapban, és – mint fogalmazott – az EP megbízható és őszinte partnere kíván lenni a magyar elnökségnek.
– Magyarországon olyan politikai erőviszonyok uralkodnak, amelyek nem veszélyeztetik az elnökség működését – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki szerint a magyar és az azt követő lengyel EU-elnökség időszaka lesz az EU egyik legnehezebb éve a kommunizmus bukása óta. Mint mondta, Európának egy sokkal erősebb világversenyben kell helytállnia, ebben a versenyben a kontinens nem lehet az a „komótos, dekadens és megfásult öregúr”, mint amilyennek ma sokan lefestik. A magyar, majd a lengyel EU-elnökség alatt fel kell mutatnunk a világnak, hogy Európa a piacgazdaság őshazája, és képes új, innovatív megoldások felé fordulni

*

Orbán Viktor közölte, egész Európának komoly megújulásra lesz szüksége a következő időszakban, a magyar EU-elnökség alatt pedig sokkal több feladatot kell megoldani, mint azt gondolta volna, ilyen például a lisszaboni szerződés módosítása. A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a felkészülés részeként megbeszélést folytatott a többi 26 uniós tagállam vezetőivel, a keleti partnerségi programban részt vevő hat ország közül három miniszterelnökével, illetve több nyugat-balkáni ország vezetőjével. Mindannyian azt az igényüket fejezték ki, hogy erős Európát akarnak, amely támaszt és erőforrást jelent.
A magyar elnökség prioritásai közül Orbán Viktor kiemelte Horvátország uniós csatlakozási tárgyalásainak lezárását, amely európai perspektívát nyújtana az egész Nyugat-Balkánnak. A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a Balkán sokkal kevésbé nyugodt térsége Európának, mint azt messziről látjuk. Magyarország emellett törekszik arra, hogy Románia és Bulgária csatlakozzon a schengeni övezethez, s az elnökség alatt kidolgozzák az európai romastratégiát.