Menetelő hírgyártók

A brit parlamenti képviselők korrupciós ügyletei tavalyi leleplezésének legszembetűnőbb következménye az volt, hogy az idei választások után a botrányba keveredett politikusok helyett sok ismeretlen töltötte fel a parlament padsorait – mondta lapunknak adott interjújában a költségtérítési botrányt leleplező The Sunday Telegraph brit vasárnapi lap főszerkesztő-helyettese. Tim Jotischky a konzervatív értékekkel, az újságolvasás brit hagyományaival és a nyomtatott sajtó kihívásaival kapcsolatos kérdéseinkre válaszolt.

2010. 12. 02. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Konzervatív napilapnak definiálja magát a The Daily Telegraph és testvérlapja, a The Sunday Telegraph. Mit jelent ma Nagy-Britanniában a konzervativizmus? A Konzervatív Párt politikájával és értékrendjével mennyire tud azonosulni az ön lapja?
– A konzervativizmus kisebb államot jelent. A konzervatívok szerint az államot hagyták túl nagyra nőni, az elmúlt tizenhárom évben pedig arra törekedett a munkáspárti kormány, hogy ellenőrzése alatt tartsa az állampolgárokat. Eközben a közkiadások és az adók az egekbe szöktek. A konzervatívok az alacsonyabb adókban hisznek és abban, hogy több felelősséggel kell felruházni az egyéneket. Ezek az értékei a modern kori Konzervatív Pártnak és lapomnak, a The Sunday Telegraphnak.
– Mennyire függetlenek véleményükben a brit lapok? Vannak-e a Konzervatív Pártnak olyan lépései vagy irányvonalai, amelyekkel nem értenek egyet?
– A The Sunday Telegraph jobbközép lap, amely a konzervatívokat támogatta az idei választásokon. Ennek ellenére az összes lap arra törekszik, hogy független maradjon. A konzervatívok legtöbb célkitűzésével szimpatizálunk, de amikor ez nem így van, nem félünk megszólalni. Jó példa erre a kormány azon döntése, miszerint megvonják a családi pótlékot a magasabb jövedelműektől. Szerintünk ez helytelen döntés, amely ellen fel is emeltük a szavunkat. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal is, hogy David Cameron miniszterelnök koalíciós kormányt vezet, nem konzervatív kormányt. Ez azt jelenti, hogy olykor kompromisszumot kell kötnie. Ha ezeket a kompromisszumokat gyakorlati okokból köti meg, támogatni fogjuk. Más ügyekben – például az Európai Unió politikai integrációjának mélyítése kérdésében – azonban határozott álláspontjuk van olvasóinknak, akik sohasem fogadnák el a brit szuverenitás feladását Brüsszelnek.
– A Telegraph tavalyi cikksorozata leplezte le, hogy brit parlamenti képviselők milyen elképesztő címeken vettek fel nagy összegű költségtérítéseket, amelyeket az adófizetők pénzéből fedeztek. Nagy közfelháborodást okozott az ügy? A korrupciós botrányok okoznak akkora médiafelhajtást, mint a politikusok karrierjét gyakran tönkretevő házasságtörési ügyek?
– A költségtérítési botrány örökre megváltoztatta a brit politikát. A választópolgárokat undorral töltötte el a Telegraph által leleplezett ügy. Több parlamenti képviselő kénytelen volt lemondani mandátumáról még az idei választások előtt. Mások éppen a választásokon szenvedtek vereséget a visszaélések miatt. Mindennek az volt a legszembetűnőbb következménye, hogy a választások után sok ismeretlen politikus töltötte fel a parlament padsorait. A szexbotrányok is kihathatnak egy politikus karrierjére, de a nagypolitikára nincsenek befolyással. Az utóbbi időben volt arra példa, hogy politikusok túléltek olyan botrányokat, amelyekbe évekkel ezelőtt belebuktak volna. Chris Huhne energiaügyi miniszter nemrég otthagyta a feleségét egy olyan nőért, akinek korábban egy másik nő volt az élettársa. Chris Huhne ennek ellenére a posztján maradhatott.
– Számomra úgy tűnik, hogy a komoly brit lapok elbulvárosodtak, s a félmeztelenül pózoló médiasztárok az új véleményformálók. Hová lett a hagyományos, köztiszteletben álló brit sajtó?
– Nem értek egyet azzal, hogy a brit lapok komolytalanná váltak volna. A meztelen lányokról fotókat közlő The News of the World és a The Sun a legnagyobb példányszámú napilapok Nagy-Britanniában, ez mindig is így volt, de nem nevezhetők véleményformálóknak. A legtöbben nem veszik komolyan ezeket az újságokat, olvasóközönségük pedig nem igazán művelt emberekből áll. A komoly lapok – mint a The Daily Telegraph, a The Times vagy a The Guardian – viszont nagyon magas szintű értelmiségi vitáknak biztosítanak teret.
– Mennyire tartja etikusnak a The News of the World bulvárlap közismert személyiségeket lejárató akcióit? Gondolok például arra, hogy az egyik legismertebb brit snookerjátékost, John Higginst magukat ukrán üzletembereknek kiadó újságírók próbálták megvesztegetni. Egy magát arab sejknek álcázó másik újságírónak pedig sikerült meggyőznie az angol labdarúgó-válogatott akkori szövetségi kapitányát, Sven-Göran Erikssont arról, hogy jobb fizetésért vállalja el az Aston Villa futballcsapat irányítását.
– Amennyiben a The News of the Worldhöz hasonló újságoknak sikerül bizonyos gaztetteket leleplezniük, akkor tevékenységüket helyeslem. John Higgins lebuktatása a sportág javára, nem hátrányára szolgált. Sven-Göran Erikssonról pedig a riport alapján derült ki, hogy mohó. Annak ellenére keresett új üzleti lehetőségeket, hogy évente több millió fontot kapott az angol labdarúgó-szövetségtől.
– Köztiszteletben állnak az újságírók Nagy-Britanniában?
– Az újságírókat egyáltalán nem tartják becsben az emberek. A felmérésekből általában az derül ki, hogy legalább olyan népszerűtlenek vagyunk, mint az ingatlanügynökök vagy a bankárok. Ugyanakkor újságot sokan szeretnek olvasni, nagy újságolvasási hagyományaink vannak. Nem véletlen, hogy nálunk több újság jut egy főre, mint bárhol máshol a világon.
– Mint minden lapot szerte a világon, minden bizonnyal a Telegraphot is hátrányosan érintette a globális gazdasági válság, az újságok olvasottságának drasztikus csökkenése. Hogyan kezelik ezt a problémát? Lát-e esélyt arra, hogy fizetőssé teszik internetes honlapjukat, ahogyan a The Times is tette?
– Minden brit újságot érintett az elmúlt évek példányszámcsökkenése, de léteznek módszerek arra, hogy orvosoljuk a problémát. A The Sunday Telegraphnak 340 ezer előfizetője van (összesen 500 ezren vásárolják a lapot vasárnaponként), hűségüket különleges ajánlatokkal jutalmazzuk minden héten. Noha ma már sokan az online cikkek olvasását részesítik előnyben, mi ezt inkább lehetőségnek, mintsem problémának tekintjük. Multimédiás vállalat vagyunk, a titok nyitja pedig abban rejlik, hogy magas színvonalú tartalommal kell megtöltenünk az összes hírcsatornát: a nyomtatott kiadást, az internetes honlapot vagy a mobiltelefonos szolgáltatásunkat. Egyelőre nem gondolunk arra, hogy fizetőssé tegyük honlapunk tartalmát, ehelyett arra törekszünk, hogy maximalizáljuk az online hirdetésekből származó nyereségünket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.