Országszerte már 3179 négyzetkilométernyi földet árasztott el a belvíz; Magyarország folyóinak fővédvonalain 1613 kilométer hosszon van árvízvédelmi készültség – tájékoztatta tegnap közleményben az MTI-t a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság. Az Alföld keleti részét 5–10 milliméter csapadék érte, így a belvízzel borított területek nagysága Magyarországon már meghaladta az ötbalatonnyi területet. A belvízzel borított területekből 1720 négyzetkilométer a vetés-szántó. A teljesen átitatott, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan terület nagysága meghaladja a 4000 négyzetkilométert. A 12 környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság területén – az ország 90 belvízvédelmi szakaszából 79 szakaszon – van belvízvédelmi készültség, ebből 16 szakaszon első-, 44 szakaszon másod-, 19 szakaszon (Zala, Kis-Balaton vidéke, Közép- és Dél-Alföld) harmadfokú a védekezés. Tegnap Magyarország folyóinak fővédvonalain 1613 kilométer hosszon volt árvízvédelmi készültség. Harmadfokú a készültség 89 kilométeren keresztül a Tisza felső szakaszán. Másodfokú árvízvédelmi készültség van 512 kilométer hosszon a Bodrogon, a Krasznán, a Sajón, a Taktán, a Hortobágy-Berettyó felső szakaszán és a Berettyó alsó szakaszán.
A katasztrófavédelem egyik legjelentősebb feladata a vizek kártétele elleni védekezés, hiszen a természeti katasztrófák túlnyomó hányada a víz-kártételekkel kapcsolatos – hangoztatta tegnap Kaposvárott a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon tartott sajtótájékoztatóján Bakondi György. A katasztrófavédelmi szervezet országos főigazgatója a napokban kialakult ár- és belvízi helyzetre utalva kijelentette: az a legnagyobb baj, hogy a bel- és külterületi vízelvezetési rendszerek között koherenciazavar van. Nincsenek megfelelő csapadéktározók, hiányos a csatornázottság, és sok helyen tisztítatlanok a vízelvezetők. (MTI–MN)
origo.hu
Most kiderül, hogy káros vagy egészséges étel a szalonna
