A külképviseleti rendszerek arról szólnak, hogy a diplomáciai képviseletek a legmélyebb elemzésekig legyenek képesek információkkal ellátni saját hazájuk külügyminisztériumát. Többek között ezeknek a jelentéseknek az alapján alakítják ki álláspontjaikat a döntéshozók arról, hogy a bilaterális kapcsolatokban milyen politikai lépéseket tegyenek – mondta lapunknak Földi László volt hírszerző. Az Információs Hivatal volt műveleti igazgatója közölte, az adatgyűjtés és a jelentéstevés a külképviseletek munkatársainak a dolga, nem kell ezen megbotránkozni. A jelentésekkel kapcsolatban elmondta, azok természetesen rengeteg szubjektív elemet is tartalmaznak, és az ezekben foglaltak a legkülönbözőbb forrásoktól származhatnak. Földi szerint a források a teljesen megbízhatótól a pletykaszintűig terjedhetnek, a jelentések így gyakran nem fedik le a teljes valóságot, téves információkat is tartalmazhatnak. A diplomaták információgyűjtését kapcsolataik, újságírók segíthetik, ezeken a beszélgetéseken sok minden szóba kerülhet. Miután az összegyűjtött adatok bekerülnek a központi rendszerbe, azokat öszszevetik más információkkal, amelyek alapján elemzések készülnek, a külügyminisztérium pedig ezek alapján alakítja ki álláspontját. Földi hangsúlyozta, hogy a Magyarországgal kapcsolatos hivatalos washingtoni álláspont egészen más lehet, mint amit az amerikai diplomatáktól érkező „input” anyagok sugallnak.
Arra a kérdésünkre, hogy a jelentésekben húzható-e határvonal a diplomáciai úton vagy a titkosszolgálati módszerekkel szerzett információk között, Földi László elmondta, a tartalmi oldalon nem lehet határvonalat húzni. A forrásokat éppen ezért nem szokták megjelölni, hiszen zűrzavart és bonyodalmat okozna, ha kiderülne, ki mit mondott – húzta alá a volt hírszerző. A forrásokat minden esetben fedőnévvel látják el; azoknak a személyeknek is fedőnevet adnak, akik nincsenek beszervezve, annak érdekében, hogy kilétüket megfelelő módon tudják titkolni.
origo.hu
Guinness-rekord született Borsodban - videó
