Bankmentő pénzt szórtak szerteszét

Az amerikai bankmentő forrásokból nemcsak csőd szélén álló bankokat, hanem sok külföldi pénzintézetet is támogattak, amelyek a több száz milliárd dolláros hitelkeret közel felét használhatták segítségül. A listán kanadai, koreai és európai bankok is szerepelnek, amelyek kifejezetten előnyös, kétszázalékos kamatra kaptak pénzt az amerikai jegybanktól, hogy feltőkésítsék saját pénzintézetüket.

Külföldi bankokhoz vándorolt az amerikai pénzintézetek megmentésére szánt hitelkeret több mint fele – derül ki az Egyesült Államok szövetségi jegybankjának feladatkörét ellátó Federal Reserve (Fed) friss adataiból. A mentőövet 2007 végén hozta létre az amerikai kormány kifejezetten azzal a céllal, hogy a hitelszűkében vergődő amerikai pénzintézeteknek juttasson előnyös, mindössze kétszázalékos kamatra felvehető friss pénzforrást. Meglepő módon azonban a pénzekből számos külföldi bank is részesült, amelyek a három hónapos hitelkonstrukció előnyeit is jócskán kihasználták.
A kedvezményezettek listáján szerepel többek között a holland Rabobank, a kanadai Toronto-Dominion, illetve a koreai Industrial Bank of Korea, a Hana Bank és a Shinhan Bank. A Financial Times tegnapi cikkében nyilatkozó koreai bankárok szerint ez volt a lehető legjobb lehetőségük arra, hogy külföldi tőkéhez jussanak a pénzügyi válság idején. Az összefoglaló szerint az olcsó állami forrásoknak köszönhetően több külföldi pénzintézet is tetemes haszonra tehetett szert, mielőtt visszafizették volna az Egyesült Államok jegybankjának olcsó hiteleit.
A Fed azzal védekezett, hogy a vészhelyzetben kihelyezett kölcsönöket végül visszakapták, ám a külföldi bankok megsegítéséről nem nyilatkoztak. Az ügy azért is kínos, mert éppen a Fed adatai tükrözik, hogy több olyan amerikai bank is kapott közpénzből mentőövet, amelyek igencsak gyenge lábakon álltak, holott az eredeti elképzelés szerint kifejezetten az erősebb pénzintézeteknek szánták a segítséget.
A Wall Street Journal számításai szerint már közel száz olyan bank áll a csőd szélén, amelyek korábban a Fed keretéből kaptak pénzt annak érdekében, hogy saját tőkéjüket gyarapítsák. A felmérés adatai arra világítanak rá, hogy a kisegített pénzintézetek már akkor visszafordíthatatlanul rossz állapotban voltak, amikor elfogadták a jegybank kölcsöneit. A Szövetségi Betétbiztosítási Alap összesítése szerint a rossz minőségű hitelfedezet miatt bajba jutott, majd kisegített bankok közül eddig már száz került a csőd szélére, míg a 7760 amerikai bank közül 814 pénzintézet került válságos helyzetbe. Ráadásul a számuk a második negyedéves adatokhoz képest jelentős romlást is mutat. A legtöbb problémás kisebb pénzintézetet a felelőtlen jelzáloghitelezés juttatta bajba, a nagyobb bankok pedig több hitellel ugyan, de sokkal nagyobb eséllyel menekültek meg. Az amerikai állami mentőövből egyébként összesen 125 milliárd dollár (több mint 25 ezermilliárd forint) jutott a nyolc legnagyobb pénzintézetnek, amelyek végül maradéktalanul visszafizették a kölcsönt. Akad azonban jó néhány olyan pénzintézet, amelyeken a több milliárd dolláros hitel sem segített már, mivel az ingatlanárak zuhanása miatt nem tudták visszaszerezni a korábban kihelyezett kölcsöneiket.