Veszendőbe megy az elköltött közpénz nagy része – állítja a megújuló energia támogatásáról lapunknak készített elemzésében Kassai Ákos, a Regionális Fejlesztési Vállalat (RFV Nyrt.) vezérigazgatója. A tőzsdén jegyzett, elsősorban megújuló forrásokra alapozott hazai energiatermelő cég első embere szerint a támogatási rendszer nem Magyarország érdekeit szolgálja, mivel a piacot külföldi befektetők, gyártók és szolgáltatók uralják.
Magyarországon a megújuló forrásból áramot termelők a kötelező átvételi szisztémán keresztül juthatnak állami pénzekhez. Ez azt jelenti, hogy az általuk előállított villamos energiát a rendszerirányító a piacinál magasabb, támogatott áron köteles megvásárolni. Ennek költsége pedig valamennyi fogyasztó villanyszámláján megjelenik. Bár a rendszernek elsősorban a „zöld” – például a szél-, a víz- vagy a biomassza-alapú – energiatermelés elterjedését kellene segítenie, a rendelkezésre álló összeg csaknem háromnegyedét a kapcsoltan hőt és áramot is termelő erőművek kapják.
Kassai Ákos úgy látja, az alapvető probléma nem más, minthogy egyértelmű kormányzati vezérvonal hiányában a szektor forráselosztását gazdasági érdekcsoportok lobbitevékenysége irányította az elmúlt évtizedben. – A támogatási rendszer az alternatív energiatermelés többletköltségeit hivatott finanszírozni, ez a mechanizmus azonban mára megbukott – mutatott rá a cég vezérigazgatója. Kifejtette, a kötelező átvétel nem növelte érdemben a megújulóenergia-források felhasználását, nem csökkentette a távhő fogyasztói árát, a villamos energia hazai termelői árát viszont 20 százalékkal növelte, versenyhátrányt okozva ezzel a hazai energiatermelő vállalatoknak. – Elszaporodtak az alacsony hatásfokkal működő kis erőművek, multinacionális vállalatok kaptak folyamatos ártámogatást szélenergia-beruházásokra – emelte ki Kassai Ákos. Egy nemzetközi tanácsadócég 2009-es tanulmányára hivatkozva hozzátette, csak a biogáz jelent a megújuló forrásra alapozott energiatermelésnél ígéretes megoldást, miközben a szélből, a biomasszából vagy a földhőből előállított áram nem megtérülő, így hosszú távon nem fenntartható. A szakértő értékelése szerint a drágább villamos energián keresztül a magyar fogyasztók gyakorlatilag a nyugat-európai, észak-amerikai és távol-keleti eszközök, a külföldi befektetők szokásosnál magasabb hasznát finanszírozzák. Kassai Ákos megjegyezte, a pénz valóban új munkahelyeket teremtett, csak nem nálunk, hanem Ausztriában, Németországban, Spanyolországban, az Egyesült Államokban és Kínában.
– Egyik oldalon igaz, hogy a kötelező áramátvételi rendszer részben a külföldi befektetőket támogatja, hiszen a kapcsoltan áramot és hőt termelő erőművek egyik része külföldi kézben van – mondta lapunk megkeresésére Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) elnöke. Hozzátette, ugyanakkor a befektetők között számos magyar cég is akad. – Sajnos a hazai gépipar az utóbbi évtizedekben szinte teljesen leépült, ezért ma már nincs olyan magyar tulajdonban lévő gyártóbázis, amely ki tudná szolgálni a megújuló és kapcsolt energiatermelésből adódó igényeket – mutatott rá Bercsi Gábor. Arra is kitért, hogy a kötelező átvételen keresztül nyújtott támogatásból többek közt azok a magyar társaságok is részesültek, amelyek az erőművek építését, illetve az egyes eszközök karbantartását végzik.
– Saját tapasztalataim szerint a külföldi energiaipari befektetők a hazánkban szerzett nyereség legnagyobb részét visszaforgatják újabb beruházásokba – hangsúlyozta a szervezet elnöke.
Bercsi Gábor szerint bár vannak negatív példák, nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a kötelező átvétel nem hatott kedvezően a távhő árára. – Nem véletlen, hogy a kormány úgy módosította a szabályozást, hogy kapcsolt hő- és áramtermelők bizonyos feltételek mellett 2012-ig maradhatnak a kötelező átvétel keretében azért, hogy ne legyen több településen drasztikus távhőáremelés – jegyezte meg a szakember. Az MKET elnöke szerint ugyan vannak megoldandó problémák a kötelező átvételi rendszeren belül, „de ennél jobbat még nem találtak ki”. Arra emlékeztetett, hogy a Magyar Energia Hivatal egy korábbi elemzése szerint ez a leggazdaságosabb támogatási szisztéma az alternatív energiatermelés elterjesztésére. Ráadásul az unió csaknem valamennyi államában alkalmazzák ezt a rendszert.
origo.hu
Magyar Péterről és a limonádéról kérdezte az Origo Karácsony Gergelyt - videó
