Rendbe raktam a BKV-t – hangoztatta Horváth Csaba (MSZP) alig egy éve, 2009 karácsonya előtti napokban. Azt megelőzően Bajnai Gordon, az akkori balliberális pártok által támogatott miniszterelnök és Demszky Gábor azóta távozott főpolgármester aláírta azt a szándéknyilatkozatot, amely állításuk szerint hosszú távon rendezte a csőd szélére vitt fővárosi közlekedési cég helyzetét.
Ma már tudjuk, hogy ez nem így történt, sőt a BKV finanszírozási helyzete több mint fél évvel az új kormány, két és fél hónappal pedig az új városvezetés megalakulása után is bizonytalan. – A legfőbb feltétele a BKV kormányzati támogatásának, hogy az MSZP–SZDSZ-es többségű Fővárosi Közgyűlés februártól legalább négy százalékkal emelje a jegyek és a bérletek árát – szögezte le tavaly december 23-án a volt kormányszóvivő. Egy éve 23 milliárd forintos állami segítséget ígért a bűncselekmények százaival terhelt cégnek, jórészt az utasok, a következő kabinet és a városvezetés terhére. Horváth Csaba „rendbe rakása” azt jelentette, hogy mára összesen több mint 800 milliárd forint a közlekedési cég külső és belső adóssága.
A 2010. év Budapesten a korábban a balliberális hatalmi zsarolás eszközeként hatásosan használt BKV-sztrájkkal indult, azonban Szalainé Szilágyi Eleonóra, a juttatásokkal együtt csaknem százmillió forintos végkielégítést magának kiutaló, a közlekedési társaság volt humánpolitikai igazgatója őrizetbe vételével folytatódott.
Korrupciós szimbólummá vált nokiás dobozok
Valóságos krimivé fejlődött idén az elmúlt négy év BKV-s története, amelynek során több száz milliótól akár sok milliárd forintig terjedhet az MSZP–SZDSZ-es fővárosi vezetés alatt okozott kár mértéke. Folyamatosan bővül a BKV-nál különösen nagy vagyoni hátrányt okozó végkielégítések és tanácsadói szerződések miatti nyomozások köre: a hűtlen kezelés, csalás és más bűncselekmények mellett a Központi Nyomozó Főügyészség nemrég vesztegetés megalapozott gyanújával is büntetőeljárást indított. Az ügyben már 21 gyanúsított van, a társaság fele a gyanú szerint bűnszervezetben követte el tettét. Hagyó Miklós, az MSZP volt főpolgármester-helyettese május óta előzetes letartóztatásban van, a nyomozás határidejét és Demszky Gábor egykori beosztottja elleni kényszerintézkedést februárig hosszabbították meg. Hagyó a nyomozók szerint hivatali hatalmával viszszaélve előnytelen szerződések kötésére, kifogásolt munkák igazolására, kifizetésére utasította a BKV vezetőit. Antal Attila volt vezérigazgató házi őrizetben, akkori helyettesei, Balogh Zsolt és Regőczi Miklós szabadlábon védekezik, akárcsak Demszky volt főtanácsadója, Mesterházy Ernő és több, főként az SZDSZ-hez köthető egykori funkcionárius. A BKV-botrány a Fidesz tavalyi feljelentéseit követően pattant ki, amikor a Magyar Nemzet beszámolt az ugyancsak maffiabűntettel gyanúsított Szalainé Szilágyi Eleonóra, a BKV volt humánpolitikai igazgatója csaknem százmillió forintos végkielégítése, nyugdíjazása és továbbfoglalkoztatása történetéről. A botrány szimbólumává vált a nokiás doboz, amelyben a Hagyóval nemrég szembesített, a lapunk által közölt jegyzőkönyvek tanúsága szerint ma is halálfélelemben élő Balogh Zsolt a volt főpolgármester-helyettes által követelt több tízmillió forint egy részét átadta. Egy másik bűnügyi szál: a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság vesztegetés miatt folytat nyomozást a BKV volt jogi, illetve informatikai igazgatója ellen. Sziebert György és Fuzik Zsolt ma már szabadlábon várja a fejleményeket.
A jéghegy csúcsa
Szinte nincs egyetlenegy fővárosi közműcég, alig akad olyan budapesti nagyberuházás vagy kisebb fejlesztés, ahol mára ne derültek volna ki visszaélésgyanús ügyek, vesztegetésre utaló esetek, túlszámlázások, minimális teljesítménnyel vagy akár anélkül igazolt kifizetések, megmagyarázhatatlan tanácsadói, szakértői és ügyvédi megbízások. A botránykrónika az eddig ismert adatok szerint a kilencvenes évek második felére nyúlhat vissza, a két legnagyobb fővárosi közszolgáltató: a vízművek és a csatornázási művek részleges privatizációjára. A szerződésekben vállalt folyamatos díjemelésekre, a külföldi befektetők érthetetlen díjazására, az országból kivitt tízmilliárdokra és a hasonló nagyságrendben az eladásért kapott pénz felélésére ma sincs magyarázat. A négyes metró beruházására több cikluson át alapozhatta Demszky Gábor a főpolgármesteri kampányát. A ma már csillagászati összegbe kerülő, az összes lehetséges határidőt túllépő beruházás ügyében büntetőeljárások sora indult, akárcsak a bukás kezdetét jelentő nokiás dobozos BKV-ügyekben és a többi közszolgáltatóknál feltárt botrányok esetében.
A közlekedési társaság ügyén túl a négyes metró és a hozzá kapcsolódó járműbeszerzés ügye az, amely a mai városvezetést hozza a leglehetetlenebb helyzetbe. A megaberuházást Demszky Gábor évekkel ezelőtt gyakran csak „édes gyermekeként” emlegette. Az immár 600 milliárd forinthoz közelítő összköltségű metróépítés kezdeteit jól jellemzi, hogy nemcsak a megvalósítás alvállalkozói rendszerének kialakítására, a szerződések szakmai megalapozására sem találhatók adatok, de a városházi vizsgálódók a nyomvonal kijelölésének dokumentumait sem lelték. A rendőrség a beruházásnál nyomoz, és büntetőeljárás zajlik a metrókocsi-beszerzés ügyében is. Az Alstom-ügyben még a napokban is folyamatosan tárgyalt az új városvezetés, hogy miként menthetnék a menthetőt. A nem teljesített és októberben felbontott 65 milliárdos, felerészt kifizetett szerződés alapján több mint 30 milliárd forintot fizetett ki a főváros a franciáknak ám most decemberben éppen egy francia bíróság megtiltotta a BKV-nak a bankgarancia lehívását. A főváros új tender kiírását fontolgatja.
Mint ismeretes, az Alstom – fékrendszeri hibák és más biztonsági hiányosságok miatt – sem július 31-ig, sem októberig nem kapta meg a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól a 2-es metró vonalára szánt szerelvények típusengedélyét. A Fővárosi Közgyűlés júniusban hiába döntött a szerződések – közöttük a 4-es metró beszállítására szóló megállapodás – felbontásáról, az akkori főpolgármester azt nem hajtotta végre. A késlekedés a metróberuházás további, akár 2015-ig is tartó késését, valamint a meglévő lepusztult szerelvények milliárdos felújítási kényszerét jelentheti. A botrány miatt a teljes metróberuházás EU-támogatása is veszélybe került. Az ügyet már Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos is vizsgálja.
Tavaszra a városháza minden szegletéből visszaélésgyanú áradt
Kormányzati elszámoltatás várhat a csepeli szennyvíztisztító a kapcsolódó beruházások nélkül több mint 130 milliárd forintos, összességében csaknem 200 milliárdos beruházására, amelynek jövője szintén bizonytalan. A fejlesztés több elemét már az ügyészség is vizsgálja. A főváros a közbeszerzési szabálytalanságok miatt elvont tízmilliárd feletti összegre sem számíthat a jövőben. A 40 millió eurónyi összeget Brüsszel csak akkor fizetné ki, ha az abból készülő munkálatok év végéig befejeződnének. A kivitelező-üzemeltető francia konzorcium augusztustól csak kényszerüzemben vállalta a szennyvíztisztítást. A botrány miatt a főváros bizottságai sem fogadták el a franciák által követelt szerződésmódosításokat, amelyek alapján jövőre legkevesebb ötven százalékkal emelni kell a csatornadíjakat. (Az új Fővárosi Közgyűlés végül csaknem 20 százalékkal volt kénytelen növelni a fővárosiak terheit.) Ha az önkormányzat engedett volna a franciák zsarolásának, akár meg is duplázódhattak volna a budapestiek terhei. Ezek egy részéből az üzemeltetést fedeznék, ám a befizetések zöméből itt is párizsi központú cégek húznának hasznot.
Időről időre politikai ráhatások jelentek meg, és alakították a projekt menetét – ezzel a megállapítással még a balliberális képviselők is egyetértettek a Margit hídról szóló bizottsági vizsgálat végén. A tavaly kezdődött, de még ma is tartó hídfelújítás előtt a Fővárosi Közgyűlés két engedélyokiratot hagyott jóvá 2009 májusában és júniusában, a két döntés közötti kéthetes időszak alatt az eredetileg 13 milliárd forintosra tervezett, 6 milliárdos uniós támogatásra pályázott beruházás 30,1 milliárd forintra nőtt. Hagyó Miklós vezényletével a költségeket 2007 októberében még 21,8 milliárd forintra becsülték a szakemberek. Ezt az összeget előbb az EU megtévesztésére lefaragták, majd 17,1 milliárd forinttal megemelték. Törvénysértések sokaságát fedezte fel a vizsgálóbizottság a meghiúsult Kossuth téri mélygarázs-beruházás szervezésénél is. A négymilliárdosra tervezett építkezés előkészítésére a főváros 290 millió forintot már kifizetett. Ennek több mint a kétszeresébe került a budapestieknek a 2006-ban elvégzett útfelújítási botrány: a több mint 4,4 milliárd forintos pályázattal 126 útszakaszra elnyert támogatás elszámolásakor a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács 580 millió forint felhasználását találta szabálytalannak. A fővárosnak 2007-ben kamatokkal együtt 700 milliót vissza kellett fizetnie; a Fidesz feljelentést tett, de a nyomozás máig nem vezetett eredményre.
A főpolgármester a Főkert-ügy fő tanúja
Idén július végén saját irodájában, majd nemrég már civilként a rendőrségen tanúként hallgatták ki a BRFK nyomozói Demszky Gábor főpolgármestert a Főkert Zrt.-nél történt ingatlaneladásokkal öszszefüggésben. A BRFK hűtlen kezelés gyanújával június elején ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást a Főkert Nonprofit Zrt.-nél. Vizsgálják a cég szerződéseit, saját társaságainak tevékenységét és a fővárosi támogatások felhasználását. Ugyancsak nyomozás indult a Főtáv Zrt.-nél, Kovács Lajos vezérigazgatót pedig előzetes letartóztatásba helyezték. Az eddigi adatok szerint a hűtlen kezeléssel gyanúsított vezető előnytelen szerződést kötött egy csepeli lakópark fűtési-hűtési rendszerének kivitelezéséről, ezzel több mint 180 millió forintos kárt okozott. Az érintett beruházás volt vezetőjét, a fővárosi Parking Kft. volt ügyvezetőjét, Gyarmati Zoltánt is meggyanúsították. Szintén büntetőeljárás indult az FKF Zrt.-nél: Bielek Péter korábbi vezérigazgatóval szemben is hűtlen kezelés a gyanú. A nyomozók szerint a pusztazámori hulladéklerakóban keletkező gáz hasznosítására kiírt pályázat során 70 millió forintos vagyoni hátrányt okozott. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-nél a Fidesz által tett feljelentések alapján nyomoznak. Okirat-hamisítás, csalás megalapozott gyanúja és más bűncselekmények miatt indult eljárás a beléptetőrendszer kétmilliárd forintos közbeszerzése ügyében. Ugyanígy nyomoz a rendőrség a Rácfürdő 8 milliárd forintos beruházásánál és a gyógyfürdőknél történt kiszervezések miatt is. Utóbbinál az új cégvezetés hamarosan visszaállítja az eredeti állapotokat.
A kerületi botrányok is hozzájárultak a fordulathoz
Az idei választási évben szinte nem is kellett kampányolniuk a pártoknak, a bűnügyi hírek naponta adták a témát a választásra készülő politikusoknak: a rendőrség és az ügyészség tavasztól napjainkig számtalan ügyben indított eljárást. A legnevezetesebbek: májusban őrizetbe vették az azóta már szabadlábon védekező Wieszt János volt MSZP-s fővárosi és újbudai képviselőt, az októberi önkormányzati választás környékén pedig párttársát, Molnár Gyula megbukott XI. kerületi polgármestert, illetve volt alpolgármesterét, az egykori SZDSZ-es Lakos Imrét. A Hunvald-ügy nyomozása ez év végére lezárult: bűnszervezetben elkövetett súlyos bűncselekményekért vádat emeltek Hunvald György, Erzsébetváros volt szocialista polgármestere, Gál György, az SZDSZ korábbi helyi frakcióvezetője és 23 társuk ellen. A terézvárosi ingatlanpanama-ügy büntetőeljárását várhatóan januárban zárja le a rendőrség. Elemzők szerint ezek a botrányok is nagyban hozzájárultak a Fidesz– KDNP áprilisi nagy fővárosi sikeréhez, amikor is Budapest 32 választókerületéből 30-ban a jobboldali szövetség győzött. Tarlós István pedig októberben soha nem látott sikert aratott, amikor több mint 53 százalékos támogatottsággal főpolgármesterré választották. A fideszesek többséget szereztek a Fővárosi Közgyűlésben, és a huszonhárom kerületből tizenkilencben megszerezték a polgármesteri tisztséget és egyben a testületi többséget is.
Az új Fővárosi Közgyűlés az utóbbi hetekben a gyakorlatban is hozzálátott az önkormányzat átalakításához: személycseréket hajtott végre a közműcégek élén, az ellenzéknek valódi ellenőrzési jogokat biztosított a felügyelőbizottságokban, meghozta a közszolgáltatás átalakítását szolgáló legfontosabb intézkedéseket. Az új vezetés többek között leszereltette Demszky „Traktorral behajtani tilos!” tábláit, és első lépésként tucatnyi fővárosi aluljáróban rendteremtésbe fogott.
origo.hu
Budapestre jöhet a Patrióták Európáért EP-frakciója
