Cseh panasz a cigányokra

Számos európai ország közvéleménye szembesült a felismeréssel az előző két évtizedben, különösképpen az utóbbi években-hónapokban: a romák integrálása és társadalmi egyenjogúsítása az eddigieknél átgondoltabb, nemzetközileg is egybehangolt erőfeszítéseket követel.
Csehországban háromszázezerre becsülik a cigányság lélekszámát, ám a tíz évvel ezelőtti népszámláláskor csupán 12 ezren vallották magukat romának. A romakérdés a politika állandó elemévé vált. A romák többsége a felmérések szerint a nagyfokú cigányellenesség miatt félelemben él, de a romaellenes megnyilvánulások, tüntetések és petíciók ugyancsak részei a cseh mindennapoknak. Radek John belügyminiszter nemrég nyilvánosságra hozta a STEM közvélemény-kutató intézet felmérésének eredményét, miszerint a megkérdezettek (2000 személy) 80 százaléka szerint a cigányok képtelenek az együttélésre. A válaszolók 46 százaléka úgy véli, az lenne a legjobb megoldás, ha a romákat kitelepítenék az országból.
A kelet-csehországi Novy Bydzov kisvárosban, ahol tavaly novemberben fiatal nőket bántalmaztak és erőszakoltak meg, két hete majdnem ötven helység polgármestere gyűlt össze, hogy a kormánynak címzett petícióban követelje: a megoldatlan romakérdés kapcsán nagyobb jogköröket kapjanak a szociális támogatások elosztásában. A cél az, hogy „az alkalmazkodásra képtelen személyek” ne élhessenek vissza e támogatásokkal. Nehezményezték azt is, hogy a községeikben élő bejelentetlen „idegenek” után nem kapnak az államtól semmilyen hozzájárulást. Előzőleg Novy Bydzov polgármestere nyilatkozatban bírálta a romákat. Néhány nappal később a városkában szélsőséges szervezetek „Csehország a cseheké!” transzparens alatt tüntettek a romák ellen. A demonstrációt nagy erőkkel kísérte a rendőrség, a szélsőjobb tüntetőket szétválasztotta az ellenük fellépni készülő aktivistáktól.
Az emberi jogok védelme terén Csehországban a legnagyobb gondnak a romakérdést tekinti Monika Simunková, a kormány új kisebbségügyi és emberi jogi biztosa. Szerinte a romákat a hivatalok nem diszkriminálják, ám a roma és a nem roma átlagember létfeltételei közt jelentősek az eltérések. Ennek fő okát a kormánybiztos abban látja, hogy a roma és nem roma közösség értékrendje, mentalitása és történelmi fejlődése közt mélyre hatók az eltérések. A cseh kabinet e különbségek áthidalását hosszú távú feladatnak tekinti, nagy hangsúlyt kíván helyezni a roma családok műveltségi szintjének emelésére és szociális helyzetének javítására. A kormány nem hunyhat szemet afölött, hogy egyes községekben a roma közösséggel kapcsolatosan vannak problémák, amelyek indokoltan kiváltják a helyi lakosság és a helyi politika képviselőinek radikalizálódását.