Az eredetileg tervezett 3,8 százalékhoz képest 2010-ben a GDP 4,2 százaléka lehet az államháztartási hiány mértéke, a túlzott deficit eljárás keretében ugyanis ennyit jelentett Magyarország az unió statisztikai hivatala felé – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal tegnapi tájékoztatójából. Ezt a deficittervet januárban még teljesíthetőnek vélő Nemzetgazdasági Minisztérium is elismerte a túllépés valószínűségét egy tegnapi összeállításában, amely a strukturális reformprogram végrehajtásáról szólt.
– Jelentős eltérés a 4,2 százalék az eredeti hiánycélhoz képest, de nem a kormányzat tevékenységén múlt az elcsúszás. Az önkormányzati deficit mértéke lett a vártnál jóval magasabb, többek között amiatt, hogy jóval kevesebb bevétel folyt be az iparűzési és gépjárműadóból – mondta a Magyar Nemzet kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az Orbán-kabinet a múlt évi tapasztalatból levonta a tanulságot, és arra készül, hogy az önkormányzatok hitelfelvételét központi engedélyhez kösse. Suppan szerint ez valóban segíthet megakadályozni a nyakló nélküli költekezést, azonban vigyázni kell arra, hogy a rendszer ne váljék túlzottan merevvé. Jelenleg ugyanis számos helyi hivatalban a kötelező feladatok ellátására sincs fedezet.
A strukturális reformprogramról szóló minisztériumi tájékoztatóból az is kiderült, hogy az idén – a 2,9 százalékos tervezett hiánycéllal szemben – 2 százalékos többlettel zárhat a költségvetés a magán-nyugdíjpénztári vagyonnak köszönhetően. Újdonság, hogy a MÁV és a BKV kimentésére, illetve a privát- és a közszféra együttműködésével létrejött szerződések (PPP) kiváltására is a nyugdíjpénztári vagyonból számol el forrásokat a kormány (a három tételre összesen a GDP 2 százalékának megfelelő összeget). Ezen intézkedések nélkül 4 százalék lenne az idei többlet. – Pénzkiáramlásról nincs szó, a magán-nyugdíjpénztári vagyonból az ismert elképzelés szerint nem költ el a kormány. Az állam átvállalja ezeket az adósságokat, ami pusztán egy könyvelési technikaként fogható fel, általa átláthatóbbá válik a rendszer és olcsóbb lesz a hitelek visszafizetése – magyarázta érdeklődésünkre Suppan. Ezért a MÁV-ra, a BKV-ra és a PPP kiváltására elkülönített összeg a pénzforgalmi egyenlegben nem szerepel költségként, csak az eredményszemléletű, az unió felé jelentett egyenleget rontja.
A nemzetgazdasági tárca öszszeállításában leszögezte azt is, hogy április 15-én hozza nyilvánosságra az aktuális konvergenciaprogramot. A minisztériumi anyag szerint ez konkrét intézkedéseket tartalmaz a foglalkoztatás növelésével, a gazdasági növekedés erősítésével, az ország versenyképességének javításával, valamint a fiskális egyensúly biztosításával kapcsolatban. A kormány április végéig elkészíti a Nemzeti munkatervet annak érdekében, hogy 2014-ig létrejöhessen 400 ezer új munkahely – áll a dokumentumban.
Társadalomkutató: A magyarok többsége szerint Magyar Péter öntelt és agresszív