A West-Balkán szórakozóhelyen történt tragédia után természetes módon több szó esett arról, mivel töltik napjaikat az iskoláskorú fiatalok. Eljutnak-e reggel az iskolába, figyelnek-e az órákon, mit kezdenek a délutáni, esti szabad idejükkel. E kérdés azonban korántsem csak akkor fontos, amikor a szülőknek arról kell dönteniük, hogy elengedik-e gyereküket ismeretlen szórakozóhelyre. Az általános iskola felső tagozata és a gimnázium évei alapvetően meghatározzák a felnövő gyerekek felnőttkori sikerességét. Sok tizenéves tehetséges ugyanis valamiben, legyen az művészet vagy tudomány, a nagy többségük azonban az érettségiig abbahagyja épp csak nyiladozó képességének fejlesztését, tehetsége semmivé foszlik. A világhírű Csíkszentmihályi Mihály pszichológus Tehetséges gyerekek – Flow az iskolában című könyvében kutatócsoportjának eredményeire alapozva receptet kínál arra, hogy ez ne következzen be.
A pszichológiai felmérés eredményéből kiderül, hogy a tehetség nem feltétlenül teszi boldoggá a tanulót. Sőt ha nem ápolják, fejlesztik kellőképpen a képességeit, nyűgnek, a kortársi közösségbe való beilleszkedését hátráltató tényezőnek is tekintheti. Az eredményekből kitűnik, hogy a tehetséges gyermekek általában kedvezőtlenebbül ítélik meg magukat átlagos képességű társaiknál. Elégedetlenek a szexuális életükkel, és nagyobb elvárásokat támasztanak önmagukkal szemben. Az talán nem meglepő, hogy a tehetségesek az iskolában aktívabban kapcsolódnak be a munkába, sokkal meghökkentőbb azonban, hogy otthon nem tanulnak többet, mint a többiek, kevesebb pénzkereső és házimunkát végeznek, viszont órákkal többet tévéznek minden héten. Sokan a televízióban a kultúra és a művelődés ellenségét látják, e felismerés pedig mintha ellentmondana ennek. A helyzet azonban ennél összetettebb.
Mindezek hátterében az állhat, hogy a tehetséges diákok kevesebb időt töltenek kortársaikkal, ritkábban járnak buliba, többségük amolyan otthon ülő típus. Jobban viselik az egyedüllétet, bár az nem egyértelmű, hogy maguk választják-e a magányt, hogy tehetségüket hatékonyabban fejleszthessék, vagy az élet hozza így, és ők csak megtanulják elviselni az egyedüllétet. Sokuk valószínűleg nem élvezi ezt a helyzetet, részben ez lehet az oka annak, hogy még az egyetemre jelentkezés előtt elkallódnak. Nem találják a képességük fejlesztésére fordított idő azonnali és kézzelfogható jutalmát, sokkal inkább azt látják, hogy emiatt kimaradnak a bulikból, nincsenek barátaik, ezért „előnyös” számukra a tehetség elveszejtése és az átlagos gyerekek szokásainak követése.
A kamaszkorban bekövetkező idegélettani változások, az iskolában követett elavult módszerek, a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek, valamint a nem kellő motiváció hasonlóan a tehetség elmúlását eredményezhetik. Ez utóbbira kínál ellenszert a „flow” elmélete. Csíkszentmihályi megfogalmazása szerint a flow (amely folyamot, áramlást jelent magyarul) az a tudatállapot, amikor olyannyira belefeledkezünk valamibe, hogy nem érzünk fáradtságot, kikapcsoljuk a külvilágot, és minden idegszálunkkal a témára összpontosítunk. Minthogy ebben az állapotban tudunk a legjobban figyelni, rendkívül előnyös, ha a diákok elsajátítják a flow elérésének technikáját, hiszen segítheti őket a tanulásban.
A flow csak akkor jöhet létre, ha világos célja van a tevékenységnek, joggal várhatunk azonnali és egyértelmű visszajelzést a munkánk eredményéről, hasznáról. A legfontosabb azonban az, hogy összhangot találjunk képességeink és a feladatok nehézsége között. Ha túl könnyű a feladat, hamar ráunhatunk, ha túl nehéz, a várhatóan átélt kudarc elveheti kedvünket a folytatástól. Idővel kiteljesedhet a feladat összetettsége, hiszen az unalom elkerülése érdekében egyre nehezebbeket fogunk keresni külső kényszerítés nélkül is.
Sokak szerint a tehetség a legnagyobb kincsünk, mindannyiunk érdeke, hogy ne hagyjuk elkallódni. E könyv a probléma felismerését segítő kísérleti eredmények közérthető bemutatásán túl a mindennapi életben is alkalmazható tanácsokat kínál a gyermekeinkben rejlő talentum megóvására és kiteljesítésére.
(Csíkszentmihályi Mihály–Kevin Rathunde–Samuel Whalen: Tehetséges gyerekek – Flow az iskolában. Nyitott Könyvműhely, Budapest, 2010. Ára: 2980 forint)
origo.hu
Orbán Viktor: Elérjük az egymilliós átlagbért - videó
