A japán atombiztonsági ügynökség utasította tegnap a március 11-i szökőárban megsérült Fukusima–1 atomerőművet üzemeltető Tepco vállalatot, hogy vizsgálja felül az erőmű környékén a levegőben, a tengervízben és a talajvízben legutóbb mért sugárzási értékeket, mert azok gyanúsan magasak. Legutóbb, csütörtökön a folyamatosan sugárzó anyagokat kibocsátó erőmű környékén a talajvíz radioaktivitását mérték. A Tepco akkor azt közölte, hogy a víz 131-es jódizotóp-koncentrációja tízezerszer haladja meg az egészségügyi határértéket. Korábbi mérések alapján pedig azt jelezték, hogy a tengervíz radioaktivitása az erőmű környékén több mint négyezerszerese a megengedettnek.
A természeti csapás halálos áldozatainak száma meghaladja a
11 500-at, miközben csaknem
16 500 embert nem találnak a keresőalakulatok – írta tegnap a BBC. Kan Naoto kormányfő tegnap arra kérte honfitársait, fogadják meg a hatóságok tanácsait, és akkor nem veszélyezteti az egészségüket a radioaktivitás. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség korábban a fukusimai atomerőmű körüli 20 kilométeres kitelepítési zóna további kiterjesztését javasolta. Kan Naoto közölte, az övezet nagyságáról a szakemberek tanácsaitól függően döntenek majd a hatóságok.
A szakemberek között világszerte dúl a vita arról, vajon roszszabbra kell-e számítani Fukusimában, mint az 1986-os csernobili katasztrófa után. Thomas Dersee, a hannoveri Sugárvédelmi Társaság szakértője úgy vélte, igen, mert Japánban több létesítmény van kritikus állapotban, mint az ukrajnai baleset idején, amikor csak egy reaktor károsodott. Fukusimában legalább 120-szor több radioaktív anyaggal dolgoztak, mint Csernobilban – mutatott rá a szakértő. Gerhard Wotawa, a bécsi meteorológiai intézet munkatársa szerint felesleges megkongatni a vészharangot. Fukusimában nem volt nagy robbanás, mint Csernobilban, és nem repült egy egész reaktor a levegőbe – hangsúlyozta. Ugyanakkor elismerte, a radioaktív anyagok kibocsátása egyes napokon megközelítette a csernobili értékeket.
Zöldfejlesztések. A japán atomerőmű-baleset energiapolitikai mérföldkő, rövid távon a földgáz reneszánsza következhet be – mondta Olajos Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára a nukleáris baleset energiapolitikai következményeiről tartott budapesti konferencián. Rámutatott, Fukusima előtt mindenki úgy gondolta, Európában reneszánszát éli majd a nukleáris energia, amely a fosszilis energiahordozók felhasználásától a zöldgazdaság, a megújuló energiához vezető hídtechnológia lehet. Ez azonban a baleset következtében megváltozott, Fukusima aláhúzta Magyarországon a zöldgazdaság fejlesztésének fontosságát és szükségszerűségét – állapította meg Olajos.
origo.hu
Orbán Viktor: Elérjük az egymilliós átlagbért - videó
