Nem jelölteti magát a májusi tisztújító pártkongresszuson Guido Westerwelle, a szabad demokraták eddigi elnöke, aki így vezéráldozata lesz pártja mélyrepülésének. A politikus tegnap jelentette be döntését, megjegyezve, hogy külügyminiszteri pozícióját megtartja. Egyik országban sem okozott olyan belpolitikai viszályt a japán nukleáris válság, mint Németországban, ahol az atomenergiáról szóló, évtizedes vita egyik legfőbb résztvevője, a Szabad Demokrata Párt (FDP) a tönk szélére került. A nukleáris energiáról folyó viszály a Szászország-Anhaltban, Baden-Württembergben és Rajna-vidék– Pfalzban lezajlott választások során csúcsosodott ki, az eredmény pedig az FDP számára több mint siralmas: a szavazási évad első három állomásán a liberálisok kibuktak két parlamentből, Stuttgartban pedig szerény, 5,6 százalékos eredménnyel bukásra kényszerítették a kereszténydemokratákkal kötött koalíciót. A felelőskeresés azonnal megkezdődött, és jelenleg két fő vélemény hallatszik. Egyrészt a Berlinben kormányra került FDP-ről tartják azt, hogy letért a kijelölt útról, másrészt a pártelnököt tartják alkalmatlannak arra, hogy kivezesse a liberálisokat a krízishelyzetből.
Az FDP úttévesztéseként értékelik azt, hogy a CDU-val közösen döntöttek úgy, az atomerőművek üzemeltetését meghosszabbítják, majd a Japánban történt események után hét reaktor azonnali leállítását határozták el. A bizalmat már korábban megtörte a beígért adócsökkentés elmaradása és a párt gazdasági szakértelmével szemben felmerült kétely.
A váltást a regionális központok új, fiatal elnökkel képzelik el. E posztra az FDP három politikusa pályázhat eséllyel: Philipp Rössler szövetségi egészségügy-miniszter, a főtitkár Christian Lindner (32) és az észak-rajna-vesztfáliai pártelnök Daniel Behr (35). Mindeddig egyikőjük sem vállalta a „királygyilkos” szerepét.
origo.hu
Orbán Viktor: A gazdasági semlegesség hozza a fejlődést és a magasabb életszínvonalat
