Hetvenöt oldalas alkotmánytervezetet készítettek a Gyurcsány-kormány idején, 2006 júniusában a Petrétei József vezette Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban. A belső használatra készült nem nyilvános anyag kidolgozásában részt vett az új alkotmány előkészítéséért felelős miniszteri biztos, a szövegtervezetbe átvezették a „pilisszentkereszti egyeztetés” és az azt követő vezetői döntések nyomán befogadott módosításokat.
Köztársasági eszme
A Gyurcsány-féle alkotmány preambuluma egy bővített mondatból áll, amelyben utalnak a Szent Koronára és a „köztársasági eszmére”. Ez utóbbi a pilisszentkereszti egyeztetés eredményeként kapott helyet a szövegben, az eredeti változatban (a lapunkhoz eljutott dokumentum a kettes számú változat) még nem volt benne. Ebben a részben az 1789-es francia forradalom jelszavára, a szabadságra, egyenlőségre, testvériségre hivatkoznak, ezek a szavak egyébként a Francia Köztársaság alkotmányának is fontos részei.
Fenntartható fejlődés
Az alkotmánytervezet első része az általános rendelkezéseket tartalmazza. Az első paragrafus első pontjában kimondják, hogy Magyarország köztársaság, majd utána, hogy független, demokratikus jogállam. „A hatalom forrása a nép, amely a hatalmat az Alkotmány alapján létrehozott szervek útján, illetve – az Alkotmányban meghatározott esetekben – közvetlenül gyakorolja” – olvasható a szövegtervezet A szuverenitás címet viselő alfejezetében.
Az állam területére és az állampolgárságra vonatkozó rendelkezések után az alkotmányos elvek és célok között az állam legfontosabb céljának a fenntartható fejlődés biztosításával a gazdasági és szellemi jólét elősegítését nevezik meg. A demokratikus hatalomgyakorlás alapja a pártok versengésével megvalósuló, rendszeres időközönként megtartott, szabad népképviseleti választás – áll a dokumentumban, amely szerint az állam támogatja a társadalmi, gazdasági és szociális érdekegyeztetést.
Határon túliak
A 13. paragrafus vonatkozik a határon túl élő magyarokra. Eszerint a Magyar Köztársaság felelősséget visel értük, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését. A tervezet kimondja, hogy törvényben kell rendezni, milyen jogok illetik meg őket az ország területén és milyen kedvezményekre jogosultak határon kívül. Az állami jelképek leírása, a nemzeti ünnepek felsorolása és a hivatalos nyelvre vonatkozó rendelkezés zárja le az első részt.
Életközösségek
Az alapvető jogokat tartalmazza az alkotmánytervezet második része: az élethez és az emberi méltósághoz való jogok hangsúlyozása és például a halálbüntetés tiltása. A családról szóló részben kifejtik, hogy a törvényben meghatározott korhatárt elért férfi és nő egymással házasságot köthet, továbbá, hogy az állam két személy életközösségét a törvényben meghatározottak szerint védelemben részesíti.
Sajtószabadság
Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, és az egyházak az államtól elválasztva működnek, mert az állam – így a szöveg – világnézetileg semleges. A véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságára vonatkozóan kijelentik, hogy információkat szóban, írásban, sajtó útján, elektronikusan vagy a közlés más formájában szabadon ki lehet nyilvánítani és terjeszteni, ezen jogok gyakorlásának előzetes engedélyhez kötése pedig tilos. „Törvény az állam tulajdonában levő frekvenciákon megvalósuló műsorszórást engedélyhez kötheti” – derül ki a szövegből, amely a hátrányos megkülönböztetés ellen is fellép.
Pártfinanszírozás
Az egyesülési jogra vonatkozó részben, a szövegtervezet 36. paragrafusában ez áll: „a pártoknak nyilvánossá kell tenniük bevételeleik forrását és felhasználását.” A szöveg tartalmazza a munkához, a pihenéshez, illetve a sztrájkhoz való jogot is. – Az oktatási intézmények felett az szakmai ellenőrzést gyakorol, és a felsőfokú intézmények autonómiával rendelkeznek – derül ki a szövegből.
Alkotmányozás
Az Országgyűlés feladatköreiről is rendelkezik a javaslat: „(…) az Országgyűlés különösen a következő hatásköröket gyakorolja: a) megalkotja az Alkotmányt.” A javaslat egyébként a parlament által elfogadott alkotmány megváltoztatása kapcsán már lehetővé tesz népszavazást, amikor így fogalmaz: „Országos népszavazás az Alkotmány módosítására is irányulhat”, továbbá „új Alkotmány elfogadására és az Alkotmány módosítására irányuló javaslatot a Kormány vagy az országgyűlési képviselők egyötöde terjeszthet elő. (…) A javaslat elfogadásához az szükséges, hogy azt az országgyűlési képviselők legalább négyötöde két alkalommal változatlan szöveggel támogassa. A két szavazás között legalább hat hónapnak el kell telnie.” Tehát két alkalommal kellett volna négyötödös többséget szereznie annak, aki le akarta volna cserélni, vagy az Országgyűlésben akarta volna módosítani a szocialisták alaptörvényét. Ez lényegében lehetetlenné tette volna, hogy bármikor bárki akárcsak egy betűt is változtasson a szövegen.
Interpellálhatóság
A tervezet 102. paragrafusának második bekezdésében ez áll: „Az országgyűlési képviselő a Kormány tagjához interpellációt és kérdést, a legfőbb ügyészhez, az országgyűlési biztoshoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést intézhet a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.”
Jogalkotás
A szöveg rendelkezik a jogalkotás szabályairól is; ezek egyébként lényegében megegyeznek a jelenleg is hatályos rendelkezésekkel. Vagyis törvényt az országgyűlési képviselő, illetve a kormány kezdeményezhet. Erre országos népi kezdeményezés is javaslatot tehet; ez utóbbihoz ötvenezer szavazópolgár aláírása szükséges. A tervezet az Országgyűlés jogkörét erősítette volna az előzetes noramkontroll kapcsán az államfővel és az AB-vel szemben.
Államfőválasztás, felelősségre vonás
Az államfő választása a tervezet szerint megegyezne a mostanival, vagyis első és második körben a parlamenti képviselők kétharmada kellene hozzá, ha ez nincs meg, akkor harmadik nekifutásra már elegendő az egyszerű többség is. Új rendelkezés lett volna, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslatok végszavazáson történő elutasítása – kivéve a kétharmados jogszabályokat – egyúttal a kabinet elleni bizalmatlansági szavazásnak is minősült volna. A tervezet szól a köztársasági elnök felelősségre vonásáról is. Eszerint az Országgyűlés kétharmadának döntésével felelősségre vonási eljárás indítható az államfő ellen, amelyet az Alkotmánybíróság bírál el. A taláros testület meg is foszthatja megbízatásától a köztársasági elnököt, ha bebizonyosodik, hogy megszegte az alkotmányt, vagy bűncselekményt követett el.
Közigazgatás, igazságszolgáltatás
A szocialisták alkotmánytervezetének közigazgatásról szóló részében az olvasható, hogy „a Kormány jogszabályban meghatározott módon irányítást vagy felügyeletet gyakorol az önkormányzati igazgatási szerv államigazgatási tevékenysége felett, e körben a szerv tevékenységét megvizsgálhatja, arról adatokat, beszámolót kérhet”. Az igazságszolgáltatásról szóló fejezet rögzíti, hogy a Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást kizárólag bíróságok gyakorolják, ugyanakkor – törvényben meghatározott esetben – egyes jogvitákban más szervek is eljárhatnak, az ítélkezésben pedig „nem hivatásos bírák is részt vesznek”.
A bírósági szervezetben a Legfelsőbb Bíróságot (LB), az ítélőtáblákat, a megyei bíróságokat és a Fővárosi Bíróságot, illetve a városi bíróságokat és a fővárosi kerületi bíróságokat nevesíti a tervezet. Rögzíti azt is, hogy az LB elnökét az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára – az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával – a hivatásos bírák közül hat évre választja meg. A bírákkal kapcsolatos szabályozásban az olvasható, hogy „csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak a köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni”.
A Magyar Szocialista Párt alkotmánytervezete szerint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) irányította volna a jövőben a bírósági szervezet igazgatását. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészét az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára – az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával – hat évre választja meg, áll a tervezetben. A szöveg készítői azt is leszögezték, hogy a legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, működéséről törvényben meghatározott időszakonként köteles az Országgyűlésnek beszámolni, valamint azt is, hogy az Országgyűlés a legfőbb ügyészt nem utasíthatja.
Közpénzügy
A tervezet közpénzügyi fejezete – ellentétben a Fidesz–KDNP jelenlegi koncepciójával – nemhogy az államadósság csökkentését tűzte ki célul, hanem azt rögzítette volna, hogy ez a növekmény a központi költségvetés kiadási főösszegének akár öt százalékát is elérheti. A készítők hangsúlyozták azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikai eszközökkel támogatja a kormány gazdaságpolitikájának megvalósítását.
Katonaság
A katonai és rendvédelmi szervekről szóló fejezetben az olvasható, hogy „A Kormány engedélyezi a honvédség és a külföldi fegyveres erők 175. § szerinti, az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió vagy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete döntésén alapuló alkalmazását, valamint más csapatmozgását”. A szocialisták alkotmánytervezete részletesen foglalkozik az Alkotmánybíróság és az ombudsmanok intézményével is. Utóbbiak esetében nevesíti az alapvető jogok országgyűlési biztosát, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai országgyűlési biztosát, továbbá az adatvédelmi biztost.
origo.hu
Társadalomkutató: A magyarok többsége szerint Magyar Péter öntelt és agresszív
