Nem tervezünk drágítást mostanában, hiszen januárban már 5-7 százalékkal emeltük termékeink árát, méghozzá három év után először – jelentette ki lapunknak Ludwig Klára, a Jókenyér pékség ügyvezetője. – Kizárólag a hosszú távú változásokat érvényesítjük termékeink árában, mert csak így lehetünk hitelesek a vásárlók szemében. A januári áremelést meglepően higgadtan fogadta az a három áruházlánc, amelynek beszállítunk – tette hozzá a szakember.
Varga László, a pékszövetség elnöke a héten azt közölte, hogy április elsejétől, vagyis tegnaptól átlagosan nyolc forinttal nő a kenyér kilónkénti ára, elsősorban a liszt elmúlt egy évben tapasztalt két és félszeres drágulásának köszönhetően. Az elnök úgy vélte, egy kilogramm fehér kenyér ára a vásárlás helyétől függően 280– 330 forint körül alakulhat ebben a hónapban. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára ugyanakkor rossz üzenetnek tartja, ha a termelők előrevetítik az árak emelkedését. A drágulással kapcsolatos bejelentésekkel a pékek nyomást akarnak gyakorolni a piacra, ám feleslegesen teszik ezt, mert az árak a kereskedők és vásárlók közötti „egyezségek” alapján alakulnak ki, vagyis a piac diktál. A verseny egyébként is nagy, ami az áremelkedés ellen hat.
Ezt erősítette meg Fehér István, a Spar sajtófőnöke is, akinek tájékoztatása szerint az áruházlánc nem készül áremelésre, miután korábban valamelyest náluk is drágult a kenyér. – Partnereink egyelőre nem jelezték áraik emelését, s erre a közeljövőben nem is számítunk, hiszen az elmúlt néhány hónapban 20-30 százalékos volt a drágulás – hangsúlyozta Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója. A piac a további áremelkedést nem bírja el, mert egy év alatt majd duplájára emelkedett az alapvető élelmiszerek ára, s ezzel a pékek jó része is tisztában van. A CBA egyébként is rendelkezik saját péküzemekkel, s az itt gyártott termékekkel igyekszik kordában tartani az áremelkedést.
Az áruházláncok által kínált saját gyártású termékekről ugyanakkor tudni kell azt is, hogy azoknak az árát folyamatosan ellenőrzi a Mezőgazdaság Szakigazgatási Hivatal (MGSZH). Február tizenegyedike óta ugyanis tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül, ha egy kereskedő saját gyártású termékét önköltségnél olcsóbban, vagy a beszállító áruját a számlázott ár alatt értékesíti. Eljárás bejelentés alapján vagy hivatalból indulhat. Az MGSZH tájékoztatása szerint jelenleg is folynak vizsgálatok több áruházláncnál, s a jövőben is folyamatosan várhatók ezek. Törvénysértés esetén első alkalommal százezer és ötszázmillió forint közötti büntetés róható ki, ismétlődés esetén ötszázezer és kétmilliárd közötti bírság is kivethető.
Orbán Viktor: A gazdasági semlegesség hozza a fejlődést és a magasabb életszínvonalat