Milliós terhek az adósokon

Némely esetben milliós jogtanácsosi díjat követelnek a bankok azoktól az adósoktól, akik ellen már megindult a végrehajtás – többek közt emiatt fordultak a közjegyzők az ombudsmanhoz. Szabó Máténak egy másik beadványt is meg kell vizsgálnia, ebben a banki jogtanácsosok éppen a közjegyzői díjak nagyságát kifogásolják.

Jakubász Tamás
2011. 04. 11. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Érdekes rivalizálás szemtanúja lehet mostanság az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Szabó Máténak a banki jogtanácsosok és a közjegyzők is küldtek panaszt, s mind a két beadvány a hitelszerződésekkel kapcsolatos költségeket sokallja. Ám míg a pénzintézetek jogászai a közjegyzői díjakat firtatják, addig a közjegyzők a banki jogtanácsosok fizetségét kifogásolják.
Kérdésünkre az ombudsmani hivatalban elmondták, hogy a banki jogtanácsosok a közelmúltban tettek panaszt. Beadványukban arra kérték Szabó Mátét: vizsgálja meg, elfogadható-e az a számítási módszer, ahogy a közjegyzők saját díjukat megállapítják. A banki jogtanácsosok ugyanis alkotmányossági visszásságot érzékelnek. Mint megtudtuk, a biztos hamarosan befejezi vizsgálatát, s a nyilvánosság elé tárja a közjegyzői díjakról szóló megállapításait. Mivel a hivatalban nem részletezték a jogtanácsosok érveit, így a bankszövetségtől szerettünk volna felvilágosítást kérni, ám ott felvetéseinkre későbbre ígértek választ. A szakmai szervezettől így az ombudsmannak címzett közjegyzői beadvány lényegi részeit illetően sem tudtunk meg részleteket.
Merthogy a közjegyzők is az ombudsmanhoz fordultak, s úgy vélik, a bankok hitelezési gyakorlata miatt súlyosan sérülnek az ügyfelek jogai. Lapunkhoz eljutott a közjegyzők beadványa. Ebből kiderül: a közjegyzők tapasztalatai szerint a bankok a hitel összegén felül indokolatlan, sokszor milliós költségeket követelnek azoktól a fizetésképtelen adósoktól, akik ellen már zajlik a végrehajtás.
A közjegyzők indítványa elsőként a banki jogtanácsosi díjat kifogásolja. A panasz szerint a bank egy-egy közreműködő jogásza némelykor százezres, milliós összeget számol fel saját munkájának ellenértékeként. A közjegyzők kifejtik: a banki jogtanácsosi díj az úgynevezett végrehajtási ügyérték egy százaléka lehet, és a pénzintézet szakemberét megilleti további harmincszázalékos költségátalány is. A díjelemek végrehajtási cselekményenként és adósonként is felszámíthatók. Mindez – a közjegyzők példájában – a következőképpen fest. A házaspár – amelynek két tagja adóstárs – ötmillióval és további félmillió forint kamattal, költséggel tartozik. Az adósságot nem tudják visszafizetni, így megindul a végrehajtás. Az eljárásban való közreműködésért a bank jogtanácsosát megilleti az 5,5 millió forint egy százaléka, vagyis 55 ezer forint. Mivel a banki jogász általában négy végrehajtási cselekménynél segédkezik, az összeget meg kell szorozni néggyel. A 220 ezer forinthoz kapcsolódik a harmincszázalékos költségátalány, ami 286 ezerre emeli a díjat. Mivel két adós van, így a summa máris a duplájára, 572 ezer forintra ugrik, amihez hozzászámítva a 25 százalékos általános forgalmi adót – 143 ezer forintot –, megkapjuk a banki jogtanácsos díjának végösszegét: 715 ezer forintot. – Ez – írják a közjegyzők – az eredeti tőkekövetelés 14 százaléka, miközben a közjegyzőt adósonként összesen 55 ezer – a példában 110 ezer – forint illeti meg.
A beadvány arra kérte az ombudsmant, vizsgálja meg a banki jogtanácsosi díjról szóló jogszabályt, s ha szükségesnek látja, kezdeményezze annak megváltoztatását. Az indítvány azt tartaná jónak, hogy – miként a közjegyzőknél – a jogtanácsosoknál is meghatároznák a díj maximális mértékét. A panaszban szerepel az is: a banki jogászok díját az ügyfél fizeti ki, ám az adós az összeg mértékét rendes jogorvoslat útján nem vitathatja.
A közjegyzők emellett említést tettek a magánvégrehajtásokról. Mint írták, egyes bankok előbb saját behajtó cégüknek, faktorvállalkozásuknak adják el a lakáshiteles adós tartozását, majd amikor a társaság eljárása eredménytelenül zárul, a bank visszavásárolja az eredetileg őt megillető követelést, s azt megpróbálja a bírósági végrehajtásban érvényesíteni. Ebben a procedúrában a pénzintézet már nem- csak a hitelt és annak kamatait követeli, hanem a saját behajtó cégének eredménytelen ténykedését is költségként tünteti fel, némely esetekben tíz százalékkal növelve a polgár tartozásának összértékét. A sikertelen magánbehajtás és a banki jogtanácsosi díj összesen akár húsz százalékkal is növelheti a tartozást: így válik egy tízmilliós hitelből 12 milliós adósság.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.