Moammer el-Kadhafi megtiltotta a kormánytagoknak és a magas rangú tisztségviselőknek, hogy elhagyják az észak-afrikai országot – írta tegnap az as-Sark al-Auszat című arab napilap. Az újság értesülései szerint nem Músza Kusza, a Nagy-Britanniába menekült líbiai külügyminiszter az egyetlen, aki a süllyedő hajó elhagyása mellett döntött. Állítólag al-Bagdadi al-Mahmúdi kormányfő – aki egyben a parlament elnöke – szintén a távozást fontolgatja. Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió jelentése szerint többen menekültek Tunéziába Kadhafi szűkebb köréből. A beszámoló egy magas rangú diplomatáról, Sokri Gánemről, a nemzeti olajvállalat vezetőjéről, valamint Buzeid Dordáról, a titkosszolgálat első emberéről ejtett szót.
A líbiai felkelők tegnap közölték, hogy készek tűzszünetet kötni a kormányerőkkel, ha a Kadhafihoz hű alakulatok kivonják erőiket a nyugat-líbiai városokból, és szavatolják a vélemény- és szólásszabadságot. Az amerikai védelmi és a külügyminiszter ellenzi a líbiai felkelők felfegyverzését, ezért a feladat Franciaországra maradhat – írta a The New York Times. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár csütörtökön annak a véleményének adott hangot, hogy a légicsapásokat engedélyező ENSZ BT-határozat nem ad felhatalmazást a Kadhafi ellen harcoló erők fegyverrel való felszerelésére. Barack Obama amerikai elnök a héten bejelentette, nem zárja ki, hogy Kadhafi mielőbbi lemondatása érdekében fegyvereket juttassanak a rendszer ellen küzdő lázadóknak. Franciaország az egyetlen hatalom, amely bejelentette, hogy fegyvereket kíván szállítani a Kadhafi ellen harcoló erőknek.
Európai lemaradás. Vélhetőleg a Líbiában zajló katonai beavatkozás, illetve a térségben tapasztalható folyamatok sem fogják megfordítani az európai országok védelmi költségeiben évek óta érvényesülő negatív tendenciát – nyilatkozta lapunknak Christoph Meyer, a londoni King’s College professzora, aki tegnap a témában tartott előadást a budapesti Közép-európai Egyetemen. Nagy Britanniában, ahol nemrégiben súlyos vágások érték különösképpen a légierőt, nagy viták zajlanak erről, de még ott sem várható pozitív fordulat. Európa egészét tekintve pedig az eurozóna válsága és a költségvetési megszorítások teszik ezt valószínűtlenné. A professzor a jelenleg zajló intervenció kapcsán rámutatott: az európaiaknak a koszovói háború óta nem sikerült katonai képességei elmaradásait behozni az amerikaiakkal szemben, így a mostani műveletekben is rájuk szorulnak, ami a vezetésirányítást, a felderítést, a célazonosítást illeti. A stratégiai légi szállítás terén is megmaradtak a hiányosságok, amelyet az Airbus A400M szállítógép sagája is alátámaszt – mondta. (Z. G.)
Társadalomkutató: A magyarok többsége szerint Magyar Péter öntelt és agresszív