Támadás határok nélkül

Bár az MSZP itthon nem vesz részt az alkotmányozásban, az uniós színtéren – csakúgy, mint a médiatörvény esetében – mindent megtesz a magyar kormány törekvéseinek lejáratásáért. A hazánkba érkezett külföldi politikusok is segítik a balliberálisokat. Négy napig ugyanis Budapesten tanácskozik az Európai Zöld Párt, az Európai Parlament zöldfrakciója pedig tegnap nyilvános vitát rendezett a magyarországi demokrácia helyzetéről.

Gyurcsány: Orbán vesztésre áll. Orbán már most vesztésre áll – jelentette ki Gyurcsány Ferenc a 168 Órának adott interjújában, azzal indokolva állítását, hogy mára kiderült, a miniszterelnök nem képviseli a polgári modernizációt és a leszakadók érdekeit sem. Az MSZP-s politikus pár napja még azt mondta, jelenleg nincs olyan személy a baloldalon, aki sikerrel indulna Orbánnal szemben. A volt kormányfő beszélt arról is, hogy az MSZP jelenlegi egysége inkább „a tétovaság és a status quo őrzésének az egysége”. Úgy vélte, most van itt az ideje, hogy ütköztessék nézeteiket, a jövő évi kongresszuson pedig majd eldől, merre indulnak. Gyurcsány beszédet mond a Magyar Demokratikus Charta április 16-i tüntetésén, amely a készülő alkotmány elleni tiltakozásról szól. Tegnap Vágó István televíziós személyiség és Bauer Tamás volt SZDSZ-es képviselő úgy nyilatkozott: a kormány lebontja a szabadságot, annak garanciáit adó intézményrendszert, ezért hívják össze a „demokrácia híveit”. (T. L.)

Ahogyan az várható volt, az európai színtéren is témává válik a magyar alkotmányozás. E lehetőséget Gyurcsány Ferenc bukott MSZP-s miniszterelnök hónapokkal ezelőtt felvillantotta, amikor blogjában arról írt, az Orbán-kormány elképesztő mértékű uniós ellenállásra számíthat, ha hozzá mer kezdeni az alaptörvény megalkotásához. Ám csak úgy „magától” nem háborodik fel a közösség, ha a magyar alkotmányozás kerül szóba. Ezért a Brüsszelben és Strasbourgban munkálkodó magyarországi szocialisták ismét besegítettek. Első lépésben egy – csúsztatásokkal, valótlanságokkal teli – „tájékoztató” füzetet készítettek, az újabb rágalomhadjáratot a néppárti fideszesek közleményben utasították vissza.
A hadjárat következő lépése: külföldi politikusok segítik a balliberálisokat, immár hazai terepen. Az Európai Parlament (EP) zöldfrakciója ugyanis tegnap a magyar demokrácia helyzetéről tanácskozott Budapesten. A keretet az Európai Zöldek négynapos konferenciája adta, amelynek elsődleges témáját az ökopolitika jövője adta. A tegnapi vitára hatszáz résztvevőt hívtak, többségük európai zöldpolitikus, szakértő volt. Eljött a magyar médiatörvény elleni európai támadások egyik vezéralakja, a korábban pedofilgyanúba keveredett Daniel Cohn-Bendit, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség EP-képviselőcsoportjának társelnöke is. Előadásában leszögezte: az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia arany háromszöget alkot; ha közülük bármelyik sérül, akkor ott sérül a szabadság. A nyitó előadást Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) volt sajtószabadság-képviselője tartotta. Az egykori SZDSZ-alapító élesen kritizálta az Orbán-kormányt, a média- és a készülő alaptörvény kapcsán. Haraszti szerint az alkotmány nem garantálja a szabadságot, vagy csak annyira, mint amennyire kommunista elődje tette. Azt állította, a Fidesz helyezte hatályon kívül azt a rendelkezést, amely – a kétharmados MSZP–SZDSZ-kormánytöbbség jóvoltából – négyötödhöz kötötte volna az alkotmányozást. Csakhogy e szabály az MSZP-nek és az SZDSZ-nek köszönhetően 1998-ban szűnt meg, mint ahogy az alkotmányról döntő népszavazás lehetősége is. A jelenlegi kormánytöbbség törekvéseit „neobolsevik puccsnak” minősítette a „liberális alkotmány” ellen. Hozzátette, Magyarország most először veszíti el a szabadságát demokratikus eszközökkel.
A szintén felszólaló Elek István közíró zavaros előadásában az elmúlt húsz év liberális demokráciájának kudarcaival magyarázta az emberek kiábrándultságát, majd amellett érvelt, hogy a jelenlegi helyzetből csak a liberális demokrácia jelenthet kiutat. Szerinte ma a társadalom többsége ellenzéki, akik ellen nem lehet alkotmányozni.
Cohn-Bendit egyébként arra ragadtatta magát, hogy – noha nemzeti belügyről van szó – élesen kritizálja a készülő alaptörvényt. Kifogásolta a határon túli magyarok választójoghoz juttatását, de az európai normákkal és a demokráciával összeegyeztethetetlennek tartotta azt is, hogy a bevezető a Himnusz első sorával kezdődik. Mint mondta, nem világos, hogy melyik Istenről van szó, s az sem, csak az tekinthető-e magyarnak, aki hisz Istenben. ( A mondat a már ma is alkotmányban rögzített egyik nemzeti jelképünkből vett idézet, az Istenre való utalás pedig része a lengyel, sőt a német alaptörvénynek is.)