Idehaza politikai vita bontakozott ki azt követően, hogy az Európai Néppárt magyar képviselői a héten Brüsszelben bemutatták a készülő alaptörvényt. A jogalkotás ellenzői egyebek közt arra hivatkoznak, hogy a Velencei Bizottság javaslatokat fogalmazott meg a kormány számára. Mennyiben korlátozhatják külső fórumok az alkotmányozást, a tagállamok önrendelkezési jogát?
– Az alkotmányozás az állami szuverenitás legfontosabb része. Minden ország belátása szerint határozza meg az államformát, a kormányformát, az államszervezetet. Maga dönti el, hogy királyságként vagy köztársaságként működik, prezidenciális vagy parlamentáris rendszert vezet be, egy- vagy kétkamarás országgyűlést választ. A bírósági szervezeti rendszer felépítése, különbíróságok létrehozása ugyancsak az alkotmányozók döntésétől függ, csakúgy, mint az: alkalmazzák-e a népszavazás intézményét, vagy sem. Elhatározás kérdése, egy vagy több jogszabályból álljon az alaptörvény. Lehetnek a jogrendszerben úgynevezett organikus törvények, vagy a magyar terminológiát használva sarkalatos törvények is. Egy önálló állam alkotmányozási szuverenitását semmilyen nemzetközi szervezet nem korlátozhatja. Nem lehet előírni, legyen-e preambuluma, bevezető rendelkezése az alkotmánynak, és az mit tartalmazzon. A nemzeti alkotmányok sokszínűek, mindazonáltal az európai államok elfogadták és ratifikálták az Emberi Jogok Európai Egyezményét, az Alapvető Jogok Chartáját, és kötelezettséget vállaltak, hogy tiszteletben tartják a tagállamok közös európai alkotmányos örökségét.
Követelmény az alapjogvédelem
– Az fel sem vetődött, hogy a készülő alkotmány megsértené az Alapvető Jogok Chartáját, hiszen ez az új jogszabály egyik fő pillére. Egyes politikai erők ettől függetlenül abban reménykednek, hogy a Velencei Bizottság akadályokat fog gördíteni a hazai alkotmányozás elé. Pontosan mi a rendeltetése ennek a bizottságnak?
– A Velencei Bizottság jogászokból álló szervezet, melyet az Európa Tanács 1989-ben hozott létre, hogy segítse a rendszerváltó közép- és kelet-európai országok alkotmányozási folyamatát. A testület azóta más térségek alkotmányjogi problémáival is foglalkozik, így feladatköre bővült. A bizottság tagjai az Európa Tanács országainak független jogtudósai, minden országot két szakember képvisel. Alkotmánybírák, bírák, egyetemi tanárok és néhány nagykövet is részt vesz a Velencei Bizottság munkájában. Én elsősorban egyetemi tanári minőségemben vagyok a grémium póttagja. Magyarországot rendes tagként Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke képviseli, aki egyben a bizottság alelnöke is. A bizottság munkáját a Strasbourgban székelő titkárság koordinálja, az egyes ügyek jelentéskészítőit a titkárság jelöli ki. A testület különböző jellegű dokumentumokat fogad el, ilyen a konkrét országokat érintő jogi vélemény és az általános iránymutatásokat tartalmazó jelentés. A Velencei Bizottság nem vonja kétségbe a tagállamok szuverén alkotmányozási jogát, csak azt vizsgálja, hogy az ország teljesíti-e a vállalt nemzetközi alapjogvédelmi kötelezettségeit, és az alkotmány garantálja-e a demokratikus államrend, a jogállam megvalósulását.
– Konkrétan milyen tényekre kíváncsi a Velencei Bizottság?
– A bizottság azt vizsgálja, hogy egy alkotmány megfelel-e az európai standardoknak. Gyakorlata szerint követelmény a hatalmi ágak elválasztása, a jogforrási hierarchia tiszteletben tartása, az alapjogok védelme és a választások alapelveinek érvényre juttatása.
Navracsics három kérdése
– Milyen eljárásban végzi munkáját a testület?
– A grémium mindig valakinek a kezdeményezésére jár el. A kezdeményező lehet az Európa Tanács tagállama, amely egy adott jogszabály elfogadása előtt szeretné kikérni a bizottság véleményét. Ez történt Magyarország esetében is, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a magyar alkotmány előkészítésével kapcsolatosan három szakkérdésben kérte előzetesen a Velencei Bizottság jogi álláspontját. Szomszédos tagország is megkeresheti a testületet. Így volt ez 2001-ben, amikor Románia miniszterelnöke arról érdeklődött: mennyiben felel meg az európai normáknak a magyarországi státustörvény. Martonyi János külügyminiszter ugyanekkor felkérte a bizottságot, hogy a nemzeti kisebbségek védelmét általános, európai összefüggésben tekintse át. Kezdeményező lehet az Európa Tanács szerve is. A készülő magyar alaptörvényt illetően a Velencei Bizottság végül az Európa Tanács monitoringbizottságának felkérésére fog véleményt alkotni. Az Európa Tanács egyébként politikai szervezet, a Velencei Bizottság pedig alapvetően jogi szakértői testületnek tekinthető.
– Mit jelent a gyakorlatban az európai alkotmányos hagyomány, s védelmében mely országoknak tett javaslatot a bizottság?
– Az európai alkotmányos örökség fogalmának két alapvető pillére van: az egyik a szabad választások és így egy korrekt választási rendszer léte, a másik az alapvető jogok garantálása. Ugyanakkor a jogállam is az európai alkotmányos hagyomány része, a Velencei Bizottság éppen a legutóbbi ülésen fogadott el dokumentumot a jogállam fogalmi elemeiről. A testület az utóbbi években leginkább a keleti térség országainak alkotmányait vizsgálta, így többek között Örményország, Azerbajdzsán, Kirgizisztán alkotmányozási folyamatát értékelte. Elemzése kiterjedt a volt jugoszláv utódállamok alkotmányozására is, sőt Bulgária esetében az Európa Tanács monitoringbizottságának felkérésére tekintette át a bolgár alkotmány egyes rendelkezéseit. A régebbi demokráciák közül csak Finnország és Luxemburg kérte a Velencei Bizottság véleményét az alkotmányozás tárgyában. Utóbbi állam alaptörvényről készített összegzés társjelentés-készítője is voltam, vizsgálódásunk az egész alkotmányra kiterjedt, mégis egy-két fő pontra koncentrálódott. Az más kérdés, hogy végül is Luxemburgban még nem fogadták el az alaptörvényt, noha jelentésünk már jóval korábban elkészült.
Politikai, morális vélemény
– Mi a következménye, ha valamely alkotmányozó állam nem fogadja el a bizottság álláspontját?
– A Velencei Bizottság nem bíróság, véleménye morális, politikai jelentőségű. A dokumentumok végrehajtását a jog szerint nem lehet kikényszeríteni. A nemzeti alkotmánybíróságok, s az Emberi Jogok Európai Bírósága azonban döntéseinek indokaként szívesen hivatkozik a bizottság általános érvényű állásfoglalásaira. Éppen a legutóbbi ülésen hangzott el, hogy Szlovákia csak részlegesen tett eleget a grémium azon javaslatainak, amelyek a nyelvtörvény módosítását szorgalmazták. Belgium a testület 2001. évi jogi véleménye ellenére sem szabályozta, hogy ki tekinthető az országban nemzeti kisebbségnek. A bizottság óvatosabb, amikor államszervezeti kérdéseket kell megítélnie, hiszen a tagországok szabadsága csaknem teljes abban, hogy milyen modell szerint kívánnak működni.
– A bizottság az egész alkotmányt vizsgálja, vagy csak egyes részeit tekinti át?
– Ez attól is függ, hogy – esetünkben – a monitoringbizottság felkérése pontosan mire is vonatkozik. Általában az egész alkotmányra kiterjedhet a vizsgálat, de a jelentés a gyakorlatban rendszerint meghatározott kérdésekre fókuszál.
Húsz év tapasztalata
– Mi az európai követelmény az alkotmánybíróságok jogkörének szabályozásakor, figyelembe véve, hogy az országok jelentékeny részében még alkotmánybíróság sincs?
– Véleményem szerint nem állapítható meg egységes európai elvárás. Jelentősége az alkotmányvédelemnek van, de hogy azt milyen módon oldja meg egy állam, az az adott állam szuverén döntésén múlik. Ma Európában nincs alkotmánybíróság Nagy-Britanniában, Hollandiában, a skandináv államokban, ideértve Észtországot is, valamint Görögországban és Svájcban. Nem mondhatjuk ugyanakkor, hogy ezek az államok nem demokratikusak, mert nincs alkotmánybíróságuk. A létező alkotmánybíróságok jogkörei között is óriásiak az eltérések. Más kérdés, hogy azokban az országokban, ahol a korábbiakban elkülönült, független alkotmánybíróság felállítása mellett döntöttek, eddig nem került sor az intézmény megszüntetésére. A készülő hazai alkotmánytervezet megtartja az Alkotmánybíróság intézményét, sőt az elmúlt húsz év tapasztalatai alapján erősíti a személyes – szubjektív – alapjogvédelmet.
– Ön mint korábbi alkotmánybíró, hogyan ítéli meg az Alkotmánybíróság hatásköreinek eddigi alakulását, és a jövőben milyen szabályozást látna szükségesnek?
– Az Alkotmánybíróság hatásköreinek megállapítása 1989-ben történt, amikor még bizonytalan volt, hogy miként alakul a demokrácia Magyarországon. A rendszerváltozás az alkotmány gyakori módosítása mellett zajlott le. Szükség volt tehát egy széles hatáskörű Alkotmánybíróságra, amely határozataival utat mutat az államnak. Ez a rendszerváltó időszak már a múlté, ugyanakkor az AB alkotmányértelmezéséből számos elem értékálló. Mint volt alkotmánybíró, az elmúlt húsz év tapasztalatai alapján magam is teljesen egyetértek a sokszor parttalan „actio popularis” megszüntetésével, vagyis azzal, hogy csak az fordulhasson az AB-hez, akinek ehhez jogi érdeke fűződik. Indokoltnak tartom azt is, hogy a jövőben az önkormányzati rendeletek elemzését – különösen, ha az a tények vizsgálatát is jelenti – ne az Alkotmánybíróság, hanem az igazságszolgáltatás végezze. Üdvözlöm azokat a törekvéseket, amelyek a szubjektív, egyéni jogvédelem erősítését célozzák, s a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével lehetővé teszik, hogy akár a bírói ítéletek alapjogi ellenőrzésére is sor kerülhessen. Az ombudsmannak módot kellene adni rá, hogy normakontrollért megkereshesse az AB-t. Fontos, hogy az Alkotmánybíróság a jövőben viszonylag rövid határidőn belül bírálja el az indítványokat. Az AB-nek a megtámadott bírósági határozatokról mihamarabb döntést kellene hoznia, hiszen csak így őrizhető meg a jogerős bírói ítéletekbe vetett bizalom. Ésszerűnek tartanám, ha bevezetnék az indítványozók kötelező jogi képviseletét, azzal, hogy a rászorulókat ingyenes jogsegélyszolgálat illeti meg.
Új fejezet kezdődik
– Az Alkotmánybíróság eddig voltaképpen zárt tanácskozásokat tartott, teljes ülésein az állampolgárok nem vehettek részt. Most perré alakulnának át az eljárások?
– Az alkotmánybírósági törvény újragondolásakor megfontolandó lenne, miként lehetne kontradiktóriussá tenni az AB előtti eljárást. A résztvevőknek meg kellene adni a jogot, hogy tárgyalás megtartását kérhessék, miként az a luxemburgi Európai Bíróságon történik. A nyilvános tárgyalások bevezetése lehetőséget adna rá, hogy az ügyvédi kar is bekapcsolódjék az alkotmányos ügyekbe, és a széles közvélemény jobban megismerje az alaptörvényt és az annak értelmezésére épülő alkotmánybírósági munkát.
– Az alaptörvény tervezete 11-ről 15-re növelné az alkotmánybírák számát, szolgálati idejüket pedig kilencről 12 évre módosítaná. Elfogadhatónak tartja ezeket a változásokat?
– Szerintem indokolt a 15 fős testület létrehozása. Annál is inkább, mert – a német mintához hasonlóan – valószínűleg itthon is többféle tanács megalakítására lesz szükség: egy szinte állandóan, de eltérő formációkban ülésező Alkotmánybíróság van születőben. Véleményem szerint a bírói függetlenség irányába hat, hogy az alkotmánybírákat az újraválasztás lehetősége nélkül 12 évre fogják kinevezni. A tervezett szabályozással kétségtelenül a magyar közjogi bíráskodás új fejezete kezdődik el. Ez megerősíti majd a személyes alapjogvédelmet. Mindazonáltal az alaptörvény garantálja azt is, hogy az arra jogosultak a jogszabályok kontrollját kérhessék.
origo.hu
Társadalomkutató: A magyarok többsége szerint Magyar Péter öntelt és agresszív
