Civil javaslat az ingyenes parkolás ellen

Környezetvédők és építési szakmai szervezetek sürgetik a magyar városok parkolási rendszerének átalakítását, az autók közterületi várakozásának visszaszorítását, és kérik: új ingatlanoknál általában ne legyen kötelező a forgalomvonzó garázsok építése. A Belügyminisztériumban már megkezdődött az építésügyi szabályozás felülvizsgálata, Budapesten azonban egyelőre illúzió az egységes parkolási rendszer.

2011. 05. 13. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Legyen átlátható a parkolási bevételek felhasználása, városi szinten, különösen Budapesten egységesen és nem kerülethatárok mentén kell kialakítani a szabályozást – írta április közepén hétpontos nyilatkozatában a Levegő Munkacsoport, a Magyar Építési Innovációs Egyesület, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesülete és a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület. A négy szervezet kiemelt célja a városi gépkocsiforgalom csökkentése, a közösségi közlekedés és egyéb alternatív közlekedési eszközök igénybevételének az ösztönzése.
– A jelenlegi, kifejezetten forgalomvonzó parkolási rendszer következménye, hogy nemcsak a fővárosban, de más városokban és nagyobb településeken egyre több zöld területet szüntetnek meg újabb és újabb parkolóhelyek kedvéért – mondta el lapunknak Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. Szerinte a városokban mindenképpen fel kell számolni az ingyenes vagy a kedvezményes parkolási lehetőségeket.
Ez Budapesten jelentheti a fizetőövezetek kiterjesztését, de például azt is, korlátoznák a lakossági kedvezményeket. – Ahhoz, hogy élhető legyen Budapest, elsősorban a belvárosban, jobb, ha az itt élők nem is tartanak autót – vélekedett a környezetvédő. Hozzátette: a sokat emlegetett dugódíjat mint szabályozóeszközt is be lehetne vezetni, ez csak elhatározás kérdése.
Fegyverneky Sándor két építési szakmai szervezet elnökeként jegyezte a Főpolgármesteri Hivatalhoz és a Belügyminisztériumhoz eljuttatott nyilatkozatot. Mint kifejtette, a belügyi tárcánál most készülő új országos településrendezési és építési követelmények előírásain enyhítenének. – Az irodaházaknál például teljesen felesleges előírni nagy parkolószámot: az átlagos kihasználtság ötven százalék alatti, a közterületeken mégis egyre többen parkolnak. Ehelyett elsősorban a közcélú mélygarázsok és a P+R parkolók bővítését javasoljuk – fűzte hozzá az előző kormányok idején az országos főépítészi posztot is betöltő szakember.

Más a fővárosban parkolni

Miközben már nemcsak a civilek, hanem Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is átfogó módosításokat javasol a budapesti parkolás terén, mára eldőlt: Budapesten még hosszú évekig nem lesz egységes parkolási rendszer. A fő- és a tömegközlekedési útvonalakon már a fővárosi Parking Kft. üzemeltet parkolókat, a céget a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi döntése szerint beolvasztják a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt.-be. A belső pesti és budai kerületek többsége pedig az elmúlt hónapokban vette át a fizetős övezetek működtetését a vitatott korábbi vállalkozásoktól, közöttük a Centrum Parkoló Kft.-től.
Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója szerint a korábban elképzelt egységes fővárosi parkolási rendszer helyett jelenleg fő céljuk, hogy a megrendelői és ellenőrzői feladatok mellett „parkolásszervezőkké” is váljanak.
A főváros nemrég levélben kereste meg a kerületeket az egységesítés két változatával. Az egyik elképzelés szerint az eddigi kerületi övezetek megmaradnának, viszont a szolgáltatás feltételeit mindenütt azonosan állapítanák meg. A másik a főváros kezébe adná parkolást, a bevételekből mindenki arányosan részesülne, de a költségeket a főváros vonná le. A kerületek viszont azt nem fogadnák el, hogy a főváros még az eddiginél is drágábban üzemeltessen, és csökkenjenek a helyi bevételek.

Fizetünk, de kinek?

A legstabilabb helyzetben Belváros–Lipótváros áll, ahol 1994 óta működik a fővárossal közösen létrehozott Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás. Az ellenőrzés jogát a kerület már korábban visszavette, tavalyi bevételük több mint 840 millió forint volt. A Demszky-korszakban a IX. és a XIII. kerülettel közösen létrehozott Budapesti Önkormányzati Pakolási Társulás (BÖP) a Ferencváros, majd a főváros döntésével megszűnt. Előbbi képviselő-testület ez év januárjától saját cégére, a Ferencvárosi Parkolási Kft.-re bízta a feladatot, a parkolóórák üzemeltetésével, illetve a férőhelyek ellenőrzésével két társaságot (Loux Kft. és E-Kontroll Kft.) közbeszerzéssel bíztak meg. A növekvő bevételek azóta közvetlenül az önkormányzathoz futnak be. Angyalföldön április 4-től már szintén nem az eredetileg a fenti társuláshoz kötődő BÖP Kft., hanem a kerületi tulajdonú Sima Út Kft. „parkoltat”. A többi kerülettel a mobiltelefonon való fizetéssel nem kompatibilis rendszert mára megváltoztatták. Jelenleg az érmés fizetésen kívül közvetlenül telefonon és internetes regisztráció segítségével is lehet fizetni.

Szabadulás a Centrumtól

Józsefvárosban már 2010-től az önkormányzati közterület-felügyelet üzemeltet, és tavaly négyszeres „nyereséget” könyvelhettek el. Terézvárosban a közelmúltban bontották fel a szerződést a Centrum Parkolóval. A VI. kerületben az elmúlt hetekben vezették be az új rendszert, a kerületi vagyonkezelő irányításával. A II. kerületben márciustól a polgármesteri hivatal városrendészeti és környezetvédelmi irodája, Újbudán a kerületi közterület-felügyelet vette át a feladatot. A Hegyvidéken a Centrum szerződéseinek egy része már lejárt, de van olyan terület, ahol a megállapodás 2016-ig szól. A budavári képviselő-testület csupán elvi döntést hozott a még nem létező fővárosi rendszerhez való csatlakozásról, korábbi szerződésük még 2011 novemberéig él. Erzsébetvárosban a parkolási csapdahelyzet feloldásán gondolkodnak. Az előző MSZP-s vezetés ugyanis 2019-ig az egész kerületet a Centrum Kft.-re bízta, a szerződést csak hatalmas kártérítés árán bonthatnák fel.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.