Jogszerűen nem utalhattak volna át 2008-ban 365 millió forintot a felszámolónak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. által a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. rendelkezésére bocsátott tulajdonosi kölcsönből, ugyanis a pénzt a kft. egy kormányrendelet értelmében kizárólag a felszámolás alá került Bábolna Zrt.-től kényszerhasznosításra átvett földek megművelésére fordíthatta volna. Ezt állította a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságon különösen nagy vagyoni hátrány okozó hűtlen kezelés vádjával folytatott tárgyaláson Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos, akit Medgyasszay László volt kereszténydemokrata képviselővel együtt tegnap tanúként hallgattak meg. A ménesbirtok ügyvezetője, Mezei László mint tettes és az MNV volt vezérigazgatója, Tátrai Miklós mint felbujtó elleni eljárásban Budai Gyula bírói kérdésre úgy nyilatkozott, hogy a ménesbirtok a műveléssel összefüggő célokra kapott 800 millió forintot a vagyonkezelőtől, és úgy utaltak át belőle kártérítésként 365 milliót földalap-támogatás elmaradására, elmaradt haszonra és más indokokra hivatkozva a Bábolna Zrt.-nek, hogy a céggel nem álltak jogviszonyban.
Tátrai Miklós, aki a vádirat szerint telefonon utasította az átutalásra Mezeit, tegnap azzal érvelt, hogy a ménesbirtok gazdálkodási szabálytalanságai miatt éppen ő indította azt a vizsgálatot, amely az ügyvezető munkaviszonyának megszüntetésével zárult. Mezei László úgy védekezett, hogy értelmezése szerint a szerződésre azért volt szükség, mert a vagyonkezelő a Bábolna Zrt.-től felszámolás miatt elvette 14 ezer hektár földhasználati jogát, kényszerhasznosítóként a ménesbirtokra ruházta azt, az összeg pedig a földeken addig elvégzett munkák kiegyenlítését szolgálta. Medgyaszszay László az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának 2008 szeptemberi ülésére hivatkozva arra hívta fel a bíróság figyelmét: Tátrai Miklós akkori beosztottja, Benedek Fülöp, a vagyonkezelő agrárportfólióért felelős vezérigazgató-helyettese a tanácskozásról készült jegyzőkönyv tanúsága szerint azt válaszolta kérdésére, hogy az összeget mezei leltárként fizették ki a felszámolónak. Értelmezése szerint ebből a tényből az derül ki, hogy a vagyonkezelő – Tátrai eddigi állításával ellentétben – mégiscsak tudhatott az ügyletről, s azt Mezei nem saját szakállára hajtotta végre.
A per június 21-én folytatódik.
Orbán Viktor a diplomáciai csúcsról: Mindenki úgy megy innen el, hogy egy nagy népnél járt