Visszaéltek a támogatásokkal

A közpénzek ésszerű elosztásával 35 ezer helyett 75 ezer munkahelyet is teremthetünk a megváltozott munkaképességűek számára – nyilatkozta lapunknak Herman István. Az Országgyűlés számvevőszéki bizottsága elszámoltatási albizottságának elnöke elmondta, az előző, baloldali kormányok által kiemelten támogatott 21 védett szervezet között olyan is akadt, ahol 100 alkalmazottból a valóságban csak ketten dolgoztak, ám a tulajdonosok a többi 98 fő után is felvették a támogatást.

Kliensközpontú rendszer. Sokszínűbb, hatékonyabban igénybe vehető, otthon közeli szolgáltatások kiépítését és megerősítését segítő új rendszer épül Magyarországon – jelentette be Nyitrai Imre a fogyatékossággal élők és családtagjaik helyzetével foglalkozó konferencián. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta, már másfél évtizede beszélnek arról a szaktárcák, hogy drágább a bentlakásos intézmények támogatása, mint az otthon közeli ellátás finanszírozása, mégsem történt változás. A kabinet a jövőben azokat a szolgáltatásokat finanszírozza majd – egyfajta szerződéses viszonyt létrehozva –, amelyek hatékonyak és olcsók. Emlékeztetett, a Nemzeti szociálpolitikai koncepcióban is lejegyezték, hogy a leendő járási központokban esetmenedzserek mérik majd fel a személyre szabott igényeket. A konferencián a Fecske Szolgálat résztvevői is felszólaltak, akik négy éve azért hozták létre programjukat, hogy segítsék a fogyatékossággal élő gyermekek családjait. Magyarországon 234 ezer ilyen család van. Közülük sokan nehéz anyagi körülmények között élneki. A szolgáltatás telefonon, interneten is megrendelhető, díja a család jövedelmétől függ, de legfeljebb 500 forint óránként. A létrehozó Kézenfogva Alapítvány célja, hogy egész Magyarországra kiterjessze a szolgáltatás körét.

Két hét múlva készíti el jelentését az Országgyűlés számvevőszéki bizottságának elszámoltatási albizottsága azon cégekről, amelyek az MSZP–SZDSZ-kormányok idején kiváltságos helyzetet élvezve nyolcvanmilliárd forintos támogatást kaptak évente. Az előző kormányok regnálása idején – Csizmár Gábor volt szocialista foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter kijelölésével – a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató szervezeteknek adható támogatások 81 százalékát csak 21 foglalkoztató kapta meg a 2400-ból. Ebből három állami, öt önkormányzati, egy egyházi, egy alapítványi tulajdonú, négy mozgássérült-egyesületek tulajdonában van. A többi magánszemélyeké.
Ezenfelül az Országos Foglalkoztatási Alap 512 millió forintot fizetett ki Tulajdoni jogok gyakorlása nevű, 2007-es pályázatán. Ezt a pénzt négy nagy állami foglalkoztató kapta meg, az Erfo Kht., a Főkefe Kht., a Kézmű Zrt., illetve a Szefo Rt. A 2010-es évre vonatkozó adatokból kitűnik, hogy összesen 48 milliárd forint volt az állami előirányzat, amellyel 53 600 fő foglalkoztatását támogatta a költségvetés három jogcímen és az Új Magyarország fejlesztési tervben. A 2010. májusi adatok még csak 29 000 fő foglalkoztatottat tartottak nyilván, így nehezen hihető, hogy év végére ez a szám 53 600 főre nőtt. A Moneta nevű könyvvizsgáló és adótanácsadó cégnek ráadásul fél év alatt 52 millió forintot fizetett ki a Szociális és Munkaügyi Minisztérium. Az albizottság e heti ülésén kiderült, akadt olyan cég is, ahol 100 alkalmazottból csak ketten végeztek érdemi munkát. A vizsgált időszakban – 2003-tól 2010-ig – 1,75 millió forintot fizetett az állam egy fő után, ám a legtöbb helyen csak minimálbért kaptak a foglalkoztatottak. Így a járulékok befizetése mellett is 350 ezer forint maradt a cégeknél személyenként.
– Itt egyértelműen a közpénzek elszivattyúzásáról van szó. Azt már nem a mi dolgunk kideríteni, hogy ez a hatalmas összeg pártkasszákba vagy magánzsebekbe vándorolt-e – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Herman István. Az Országgyűlés számvevőszéki bizottsága elszámoltatási albizottságának fideszes elnöke elmondta, a két hét múlva elkészülő jelentés után a számvevőszéki bizottság dönt arról, hogy mely szakhatóságoknak továbbítják a dokumentumot. Megjegyezte, biztosan lesznek olyanok, akik nem úszhatják meg a büntetést. A képviselő elmondta, akadt olyan hely, ahol csak a támogatás miatt tartottak fenn státusokat. Egyes alkalmazottak pedig délelőtt és délután különböző cégeknél dolgoztak, így a foglalkoztatottak és a munkáltatók is jól jártak.
– Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az elv jó, vagyis az államnak a XXI. században szolidaritást kell vállalnia a megváltozott munkaképességűekkel. De a közpénzek elherdálása nem folytatódhat így tovább – szögezte le az elnök. Herman István szerint éppen ezért olyan jogszabály-módosításra van szükség, amely észszerűbbé teszi az állami támogatások elosztását. A kivételezett 21 cégen felül ugyanis számtalan foglalkoztató csődbe ment. A szocialista–szabad demokrata kormányok ugyanis azzal is megnehezítették a helyzetüket, hogy kitalálták: a fennmaradó cégeknek akkreditáltatni kell magukat. Ez az eljárás több százezer forintos tétel, amelyet sokak nem tudtak megfizetni, így kiestek a támogatói körből, vagyis sorra zárták be kapuikat a cégek, és megváltozott munkaképességűek százai vesztették el állásukat. Herman István szerint a jelenleg hatályos jogszabályhalmaz helyett egy minden foglalkoztatóra azonos feltételekkel érvényes törvényt kell alkotni, amely lehetővé teszi, hogy az eddig elfecsérelt évi 80 milliárd forintos keretből 36 ezer helyett 75 ezer megváltozott munkaképességű embert lehessen foglalkoztatni.