Vita Románia újrarajzolásáról

Prioritásként kezelik a kormányzó demokraták (PDL) Románia közigazgatási-területi átszervezését, jelenlegi elképzelésük azonban ellentétes az RMDSZ-nek a Székelyföldet önálló régióként feltüntető koncepciójával. Eközben a bukaresti lapok szerint a jelenlegi fejlesztési régiókat a magyar veszélytől tartva rajzolták meg.

Legalább nyolc, legfeljebb tizenkét fejlesztési régióra osztaná Romániát Emil Boc kormányfő pártja, a PDL. A demokratákat a napokban Traian Basescu államfő kapacitálta a régóta tervezett régióátszervezés gyakorlatba ültetésére azzal az indokkal, hogy az ország jelenlegi, a negyvenegy megyét hét fejlesztési régióban felölelő közigazgatási beosztása nehezíti az uniós alapok lehívását. A PDL – lengyel mintára – 3-4 milliós lélekszámú vajdaságokra osztaná az országot, egy másik terv szerint 8-12 régiót a prefektúrákon keresztül irányítanának, de megmaradnának a jelenlegi megyék is, amelyek közvetítenének a régiós vezetés és a helyi hatóságok között. Csakhogy az RMDSZ – amelynek javaslatára a demokratákkal idén meghosszabbított koalíciós megállapodás 2012-re ígéri a régióátszervezést – évekkel ezelőtt kidolgozott, a régiók történelmi-kulturális-társadalmi sajátosságain alapuló koncepciója tizenhat fejlesztési és öt makrorégió kialakítását szorgalmazza.
Eszerint a székely Hargita, Kovászna és Maros megye, továbbá a szintén jelentős számban magyarok lakta Bihar, Szatmár, Szilágy és Kolozs megye együtt alkotnának közigazgatási egységet. Mindez persze nagy ellenállást vált ki a román pártok részéről, bukaresti lapkommentárok szintjén azonban kezd megtörni a jég. A legnagyobb példányszámú Adevarul tegnapi vezércikkében azt fejtegeti: az uniós pénzek hatékonyabb lehívásáért feltétlenül szükség van a régiós felosztás átalakítására, ami csak a valóságos helyi autonómia biztosítása esetén valósítható meg. A szerző szerint a román politikának le kellene vetkőznie végre a magyar többségű megyék autonómiájától való félelmet, mert ha európai szellemben – nem etnikai alapon – autonómiát adnak Románia minden egyes régiójának, akkor az európai pénzek is bejutnak az országba.
A szintén mértékadó Evenimentul Zilei leszögezi: a magyar veszélytől tartva a romániai fejlesztési régiók jelenlegi rendszerét politikai szempontok alapján rajzolták meg. „Márpedig Székelyföld mindig is létezni fog a magyarok számára, bármennyire is próbálják eltörölni ezt az elnevezést a román politikusok” – állapítja meg a cikkíró, aki szerint nem Székelyföld léte, nem Tőkés László személye jelenti a veszélyt Románia számára, hanem azok az „idióta és felületes politikusok”, akik 21 évnyi politizálás után sem képesek másként mozgósítani a szavazókat, mint a magyar sovinizmus rémképének felfestésével.