A japán Szava aranyat ér

Azért ezt még szokni kell: Japán világbajnoki címet nyert labdarúgásban. Igaz, „csak” női fociban, miután a németországi vb vasárnap éjszakai döntőjében 2-2-es döntetlen és hosszabbítás után büntetőpárbajban verte az Egyesült Államok együttesét. De győzött a szakág egésze; a sorrendben hatodik vb-vel, amelyet húsz évvel az első után rendeztek meg, a női futball nagykorúvá vált.

Japán a világranglista negyedik helyezettjeként érkezett, és háromszor kellett felborítania a papírformát, míg odaért a dobogó tetejére. A negyeddöntőben a végső sikerre is esélyes házigazda németeket, az elődöntőben 0-1-ről fordítva 3-1-re a svédeket, majd a vasárnap éjszakai fináléban az amerikaiakat gyűrte le. Utóbbiakat ráadásul kétszer is vesztes állásból fordítva, először a rendes játékidőben, a 81. percben 1-1-re, majd a hosszabbítás 117. percében 2-2-re egyenlítve. Innentől már kevés kétség maradt azt illetően, hogy a büntetőpárbajt is jobban viselik majd az előzetesen esélytelenebbnek ítéltek, és így is történt: három amerikai hibával szemben csupán egyszer rontottak. Ezt követően pedig olyan ünneplésbe, ölelkezésbe, fetrengésbe, fogtak, hogy a fegyelmezett, befelé forduló ázsiaiakkal kapcsolatos minden tévhit megdőlt. Vitathatatlanul Homare Szava lett a nap és a vb hőse, hiszen a 117. percben ő egalizált, öt góljával gólkirályi címet érdemelt ki, ráadásul a torna legjobb játékosának is megválasztották. A 32 éves középpályás a nemzetközi szövetség honlapján így áradozott: „Éremért jöttünk, de el sem tudtam volna képzelni, hogy végül mi nyerünk. Ez az ötödik
vb-m, az előző négyen nem csináltam semmit, pedig tizennyolc éve szerepelek a nemzeti csapatban, úgyhogy hosszú-hosszú várakozás ért most véget.”
Szava a sikert édesanyjának ajánlotta, aki Japán döntőbe jutásának hírére otthon repülőre ült, és meg se állt Frankfurtig, de az örömben sokkal többen osztoznak. Hisz az aranyérem még a szakmabelieket is olyan váratlanul érte, hogy a rajt előtt prémiumot sem tűztek ki az elsőségért, az országos szövetség elnöke csupán a négybe jutás hírére utazott Németországba, ahol közölte: a végső győzelem 13 ezer eurót ér. Az atomkatasztrófa által sújtott Fukusima körzetéből jött számos játékosnak nyilván még annál is sokkal többet.
Amint azt a bevezetőben is említettük, hosszú távon a komplett női szakág nyerte talán a legtöbbet. Hiszen több mérkőzésen is telt ház volt – ezt esetenként 40-50 ezer, de a berlini nyitómeccsen 74 ezer nézőt jelentett –, a hazaiak összecsapásait átlagosan 16 millióan követték a képernyők előtt, a fináléban ott ült a tribünön az 57. születésnapját épp vasárnap ünneplő Angela Merkel kancellár, egykori elődje, Helmut Kohl, továbbá a német államfő és a parlament elnöke is.
Mindezek ismeretében nem csoda, ha négy év múlva már nem 16, hanem 24 csapatos vb-t rendeznek. A férfiaknál ez az ugrás az 1930-as rajtot követően csak 1982-ben történt meg, a hölgyeknél 1991 és 2015 között kevesebb mint feleannyi idő telik majd el.
A vb krónikájához tartozik még, hogy a bronzérmet a svédek kaparintották meg a Franciaország feletti 2-1-gyel, a korábbi öt torna során duplázott Egyesült Államok és Németország, valamint az egyszeres első Norvégia után Japán a női labdarúgás negyedik világbajnoka.