Athénban csak most jön a neheze

Damoklész kardja lebeg Görögország felett. A lapzártánk után az athéni parlamentben tegnap tartott bizalmi szavazáson derül ugyanis ki, megbukik-e a jelenlegi baloldali görög kormány. A Reuters szerint azonban Jeórjiosz Papandreu kormányfő túlélheti a voksolást, miután számításuk szerint 155-en támogatják majd a 300 tagú törvényhozásban. Ha a szavazást túléli a kormány, Athénban jövő kedden szavazhatnak az új megszorításokról. Erre azért van szükség, hogy a csőd elkerülésére pénzügyi segítséget kapjanak az IMF-től és az EU-tól.

A nyugat-európai értéktőzsdék tegnap fölfelé igazítottak. A görög államadósság-válság közeli rendezésének esélyei nem javultak ugyan, de az ügy menete lelassult, miután kiderült, az euróövezeti pénzügyminiszterek legközelebb csak július 3-án akarnak foglalkozni a témával. José Manuel Barroso tegnap közölte, felszólítja az összes politikai erőt, minden energiáját szentelje annak, hogy meglegyen a széles körű politikai támogatás a gazdasági reformhoz.
*
Barroso épp ezért azt sürgette, hogy gyors kormányalakításra van szükség Athénban, hogy elkerüljék a fennakadásokat Görögország pénzügyi megsegítése terén, illetve megjegyezte: mielőbb az európai költségvetéséből is el kellene különíteni összegeket Görögország növekedési pályára állításának finanszírozására. „Szeretném felkérni az Európa Tanácsot annak megvitatására, hogy mi mindent tehetnénk még Görögországért a konszolidáción túl a versenyképesség javítása és a munkanélküliség leküzdése érdekében” – mondta az EB elnöke. Tudósítások szerint a görög fővárosban a parlamenti szavazás lezárultával több tízezres tüntetések várhatók, az ülés alatt már ezrek gyülekeztek az épület előtt. Görögország számára a legfontosabb egy igazságos adórendszer megteremtése lesz, ha az új kormány sikeresen túljut a bizalmi szavazáson – jelentette tegnap este az új pénzügyminiszter. Evangelosz Venizelosz egyúttal ígéretet tett, hogy a törvényhozás június végéig elfogadja a megszorító csomagot annak érdekében, hogy Görögország megkaphassa a mentőcsomag esedékes, 12 milliárd eurós részletét, és elkerülje az államcsődöt.
Vezető brit üzletemberek konferenciáján a brit miniszterelnök ugyanakkor kijelentette, Nagy-Britannia egy fillérrel sem járul hozzá az EU újabb több milliárd eurós mentőakciójához, hogy Athént kisegítse pénzügyi nehézségéből. „Nagy-Britannia, hála istennek, nem tagja az eurózónának” – mondta David Cameron, aki szerint így nem a brit adófizető dolga, hogy újabb összegeket öntsön a zónához tartozó országot kisegítő akcióba.
Az euróövezet összeomlását jósolta tegnap az ellenzéki brit Munkáspárt egyik legtekintélyesebb politikusa. Jack Straw volt belügy- és külügyminiszter a görög adósságválságról tartott parlamenti vitanapon hétfő este kijelentette: az euróövezetre lassú haldoklás vár, és a valutaunió jelenlegi formájában nem lesz képes fennmaradni. „És mivel az euró mostani formájában össze fog omlani, nem lenne-e jobb, ha a lassú haldoklás helyett ez minél gyorsabban megtörténne?” – fogalmazott alsóházi felszólalásában Straw.
A pekingi kormány külügyi szóvivője útján tegnap ismét nyomatékosan megerősítette, hogy szándékában áll az európai gazdaság és az eurózóna támogatása. Kína kész segítséget nyújtani az európai országok stabil gazdasági növekedéséhez – hangoztatta sajtótájékoztatóján Hung Lej (Hong Lei) a görög adósságválsággal kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva. Hozzátette: Kína már lépéseket tett annak érdekében, hogy növelje az európai államkötvények vásárlását, és ösztönzi a gazdasági együttműködést európai országokkal, hogy segítse az eurózóna államadósságokkal terhelt térségét. A nyilatkozatra közvetlenül Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök péntektől keddig tartó, Budapestet, Londont és Berlint érintő európai körútja előtt került sor.