Brazilos gól, magyaros utálat

A Videoton felett aratott 2-0-s győzelme után nagy lépést tett a Sturm Graz a labdarúgó Bajnokok Ligája selejtezőjének harmadik fordulója felé. A fehérvári tréner, Paulo Sousa szerint az osztrákok előrébb járnak csapatépítésben, de még nem lefutott a továbbjutás. Szabics Imre, a graziak magyar gólvágója az első kitétellel egyetért, a másodikkal nem, s érdeklődésünkre elmondta, brazilos találatára mindig emlékezni fog.

Számít, milyen gólt lő az ember, vagy mindegy, csak bemenjen? Mert azért nem mindennap veszi át mellel a labdát, majd emeli át vállal a rárontó védőn, mielőtt a hálóba küldené, amúgy brazilosan.
– Mondhatjuk, az eredmény ugyanaz, de mégis, ha valaki ilyen gólt lő, azt nem felejti el egyhamar. Számomra is szép emlék marad.
– Azt kapta a párharc első felvonásától, amit várt?
– Erős csapatot ismertem meg a Videotonban, de már a mérkőzés előtt mondtam, jobbnak tartom a Sturmot. A képességekben nincs óriási különbség, fejben és fizikailag azonban a székesfehérváriak nem szokhattak hozzá a magyar bajnokságban az itteni iramhoz és koncentrációhoz. Idő kérdése volt, hogy felülkerekedjünk.
– Pontosan így történt, a gólok a 68. és a 92. percben estek. Ám az osztrák televíziós kommentátor a szünetben még úgy fogalmazott, a Sturm túl defenzív játéka nem BL-szintű, s meglepte őt a Videoton.
– Szerintem teljesen természetes, hogy megpróbáltuk az elején feltérképezni az ellenfelet, ráadásul ez volt az első tétmérkőzésünk a szezonban, a Vidi egy Szuperkupa-döntővel előrébb járt, s láthatóan jól felkészült. El kellett telnie bizonyos időnek, hogy kitapogassuk a gyengéit.
– Jogosnak tartja a kétgólos különbséget?
– A második félidő és annak alapján, hogy nekünk öt-hat komoly helyzetünk akadt, a Videotonnak pedig egy-kettő, mindenképpen, bár a mezőnyben egyenrangú ellenfél volt.
– Folyamatosan kapott hideget-meleget a fehérvári hívektől, még a lefújás után is. Ezt hogyan viselte? Bár egy korábbi, újpesti fellépésekor még a Stuttgart tagjaként már részese lehetett hasonlónak.
– Teljesen normálisnak tartom, ha a drukkerek a meccs előtt és közben provokálják az ellenfél játékosai közül azt, akitől tartanak. Ám ennek le kellene zárulnia a végső sípszóval. Nagyon elkeserített, amikor odamentem a Vidi szurkolóihoz, hogy nekik is megköszönjem a buzdítást, s azt, hogy sokat utazva ilyen jó hangulatot teremtettek, erre egyesek szemében gyűlöletet láttam. Az ilyesmivel nehéz mit kezdeni.
– Ezek után mit vár a jövő heti visszavágótól, hogyan készül rá testileg, lelkileg?
– Őszintén szólva még sehogy, hiszen a hét végén nálunk is kezdődik a bajnokság, s mi nem vagyunk olyan kivételezett helyzetben, mint a fehérváriak, hogy elhalasztják a meccsüket. Nálunk ez fel sem merült, szombaton megyünk Riedbe, most azzal foglalkozunk. Ám azt ígérhetem szerdára, nem fogjuk lebecsülni a Vidit, annak ellenére, hogy a 2-0 kedvező eredmény, hiszen nem kaptunk gólt.
– A Videoton egyes játékosaival a válogatottban is találkozhat. Nem lesz gond egymás között? Lipták például a meccsen egyszer szépen „eltrafálta”.
– Ez benne van a játékban, „Lipinek” így kellett tennie, lehetett volna a helyében az egyik spanyol védő is. Korrekt volt mindenki, nem arról szólt a meccs, hogy belerúgjunk a másikba.
– Azt azért sejti, hogyan lehetne igazán kiengesztelni az itthoniakat? Mondjuk egy svédeknek rúgott másik „brazilos” góllal.
– Azon leszek, de az Eb-selejtezőn tényleg mindegy, miképp találok be.