Viselnek-e jogi felelősséget a szocialista kormányok vezetői amiatt, hogy 2002 és 2010 között drámai mértékben megemelkedett Magyarország tartozása? – erre a kérdésre szeretne választ kapni az államadósság növekedésének okait feltáró parlamenti albizottság. A grémium tegnapi ülésén megtárgyalta az eddigi vizsgálódásait öszszegző jelentéstervezetet. Az irat kapcsán Szijjártó Péter kifejtette, hogy hazánk adóssága az előző két ciklusban, a szocialista kormányzás idején vált elviselhetetlen mértékűvé. A Fidesz képviselője Magyarország eladósítását súlyos politikai bűnnek nevezte, s leszögezte: meg kell vizsgálni, hogy ennek elkövetőit terheli-e jogi felelősség.
– Az államadósság a szocialista kormányok rossz döntései miatt duzzadt fel, ezért mindazok szerepét át kell tekinteni, akik a szóban forgó kormányzati intézkedéseket meghozták és jóváhagyták – mondta Szijjártó Péter. Hozzátette: az elmúlt nyolc év kormányfőinek és pénzügyminisztereinek felelőssége megkerülhetetlen az eladósodás ügyében. A kormánypárti képviselő azt indítványozta, hogy a jogi következmények tisztázására egy hozzáértő szervezetet, például az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságát kérjék fel.
*
– Ha valaki megszegte a pénzügyi jogszabályokból – például a költségvetés elkészítéséről vagy végrehajtásáról szóló rendelkezésekből – eredő kötelezettségeit, az illetővel szemben elvileg megállapítható a büntetőjogi felelősség – mondta kérdésünkre Hegedűs László. Az ügyvéd hozzátette: ha az egykori állami vezetők kifejezett utasítást adtak a szabályok megszegésére, úgy az ő büntetőjogi felelősségük sem zárható ki. A jogász szerint elengedhetetlen, hogy az esetleges büntetőeljárást komoly szakértői vizsgálat előzze meg, a szakkérdésekről felkészült, független szervezetnek, például az Állami Számvevőszéknek kellene állást foglalnia. Futó Barnabás úgy véli, érdemes lehet áttekinteni, hogy az egykori miniszterek megbízatása, munkaköri leírása pontosan mit tartalmazott. – Így megállapítható – fogalmazott lapunknak az ügyvéd –, hogy az érintettek áthágták-e a rájuk vonatkozó előírásokat, s feltételezett szabályszegésükért milyen felelősség terheli őket. Az ügyvéd közölte: ha az állami vezetők kárt okoztak, akár polgári jogi eljárás is indulhat. Ha pedig a károkozás büntetőjogi kérdéseket vet fel – például a hűtlen vagy a hanyag kezelés esetét –, akkor emiatt is jogi procedúra veheti kezdetét. Futó Barnabás azt tartaná jónak, ha az Országgyűlés illetékes bizottsága egybegyűjtené az összes fontos iratot, ezután szakértők bevonásával tisztázná a jogi helyzetet, végül meghozná döntését: feljelentést tesz, kártérítési igényt érvényesít, esetleg mindkét lehetőséggel él. Az ügyet ezután vizsgálhatná meg a nyomozó hatóság, a bíróság.
Az MSZP ugyanakkor nem tartaná szerencsésnek, ha az államadósság kérdésével az igazságszolgáltatás is foglalkozna – ez derült ki a párt alelnökének tegnapi közléséből. Kovács László – az MTI tudósítása szerint – egy tájékoztatón arról beszélt, nem ismer olyan országot, ahol a költségvetési hiány vagy az államadósság büntetőjogi kérdés lenne. – A kormányok nem szoktak bíróság elé állni azért, mert gazdaságpolitikájuk utóbb helytelennek bizonyul – érvelt. Szerinte a választók mondják ki az ítéletet politikai kérdésekben. Hozzátette: az MSZP áll a tisztességes vizsgálatok elé, ám a koncepciós pereket elutasítja. Kovács eredetileg azért fordult a nyilvánossághoz, hogy tudassa: az Orbán-kormány európai uniós szabályt sért az otthoni pálinkafőzés jövedékiadó-mentességének biztosításával és egyes élőzenei szolgáltatások kedvezményes áfakulcs alá sorolásával. Szijjártó Péter erre úgy reagált, hogy a kabinet a korábbi, visszaélésekre ösztönző, bonyolult adórendszer helyett a munkát és a családokat támogató, egyszerű szabályokat vezetett be.
origo.hu
A hétvégére beszakad a hőmérséklet
