Gátat szabnának a korrupciónak

Az új közbeszerzési törvényről, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek különleges csődeljárási és felszámolási szabályairól és a köztársasági elnök jogállásáról folyt vita tegnap a parlamentben.

Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkár szerint a közbeszerzés rendszerének kormány által javasolt átalakítása tiszta és átlátható viszonyokat teremt, felgyorsítja és igazságossá teszi a közbeszerzési eljárásokat, továbbá előnyben részesíti a kis- és közepes vállalkozásokat. A jogszabály általános vitájában a fideszes politikus közölte, a tervezet gátat szabhat a korrupciónak, és kizárja a közbeszerzésekből az átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű offshore hátterű cégeket.
Schering Gábor (LMP) megjegyezte, évente mintegy 500 milliárd folyik el közbeszerzéseken keresztül korrupcióra, a kabinet tervei pedig tovább ronthatnak a helyzeten. Kifogásolta, hogy a javaslat az ingatlanvásárlások mellett a nemzetközi projektekhez kapcsolódó beszerzéseket is kivonná a közbeszerzések hatálya alól, és tovább növelné a mentességet adó értékhatárokat áru és szolgáltatás esetében 25, építkezési projekt esetében 150 millió forintra. – Sok elvben, mint az átláthatóság, a közpénzek hatékony elköltése, a kiszámíthatóság és az adminisztrációs terhek csökkentése támogatható az indítvány – közölte Göndör István (MSZP), aki az egyeztetéseket hiányolta, és azt, hogy nagy arányban nyílik lehetőség egyedi eljárás kiírására, ami a klientúraépítésnek kedvez. Apáti János (Jobbik) közölte, a jogszabály az eredeti szándék ellenére terjedelmes és nehezen érthető.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól szóló javaslat ismertetésekor Román István (Fidesz) elmondta: a közszolgáltatások biztonsága érdekében szükséges, hogy az említett vállalkozások adósságrendezése, hitelezőikkel történő megegyezése kiemelt ügyként valósuljon meg. A szocialisták a korrupció támogatásának tartják a javaslatot, amely durván beavatkozik a piaci viszonyokba, és alkotmányos aggályokat is felvet.
Tárgyaltak a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvényről is, amelyet a Jobbik és az LMP is támogathatónak tart, míg az MSZP technikai korrekciókat javasolt.