Kémbotrány: végeláthatatlan verziók sora

Feltételezések sora látott tegnap is napvilágot a kémbotrány néven elhíresült, államtitkot képező eljárásról, amelynek gyanúsítottjai közül a polgári elhárítás két korábbi vezetőjének és a Gyurcsány-kormány titokminiszterének előzetes letartóztatását a Fővárosi Bíróság nem látta indokoltnak. Lapunknak titkosszolgálati szakemberek úgy nyilatkoztak, hogy a katonai ügyészségnek épp a káros találgatások miatt kellene előállnia a részletekkel.

Földesi-Szabó László, az Egymásért Egy-Másért alapítvány első fokon hétéves szabadságvesztésre ítélt, megszökött, majd fél évvel később elfogott vezetője tett olyan vallomásokat, amelyek alapján az ügyészség kémkedéssel és bűnpártolással gyanúsíthatta meg a kémbotrány főszereplőit – a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) két korábbi főigazgatóját, Galambos Lajost és Laborc Sándort, továbbá Szilvásy György volt titokminisztert. Erről közöl összeállítást a Heti Válasz mai száma, amelyben egyebek mellett az áll: a volt rendőrtisztnek azért állhatott érdekében, hogy feladja magát (elfogása előtt az elítélt erre készült – a szerk.), mert egy ideje olyan, Európán belüli csempészügyletekkel is gyanúsítják, amelyben 260 millió forintos adócsalás elkövetése is felmerült. A férfi okkal gondolhatta, ha lerántja a leplet az Egymásért körüli titkosszolgálati-politikai hálóról, jobb helyzetbe kerülhet az újabb büntetőügy nyomozása során. A Heti Válasz úgy tudja, a büntetőügyben az ügyészek azt vizsgálják, kiadott-e bárki szigorúan titkos nemzeti adatot idegen – értesüléseik szerint orosz – szervezeteknek.
A nyomozási alku pozícióját erősítik azok a hírek, amelyek még Földesi-Szabó bujkálása idején jelentek meg a sajtóban. Tavaly decemberben, amikor védőjét a világhálón keresztül fenyegették meg, lapunk is közölte: a férfi politikusokat, neves közéleti személyiségeket is érintő titkok tudója, mivel az alapítvánnyal több olyan cég is kapcsolatban volt, amelyek mögött köztisztviselők, állami alkalmazottak, azok hozzátartozói, illetve a titkosszolgálatok álltak. A Blikk januárban arról írt, hogy Földesi-Szabó közvetítőn keresztül érintkezésbe lépett az egyik magyar rendvédelmi szervvel, de nem a nyomozást folytató Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, hanem azokkal készül háttéralkut kötni, akik titoktartásra kötelezték.
Mint arról beszámoltunk: a Budapesti Katonai Ügyészség a múlt héten kémkedéssel gyanúsította meg Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatóját, kémkedésre való felbujtással Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét és bűnpártolás gyanújával hallgatta ki a Galambost váltó másik nyugdíjas tábornokot, Laborc Sándort. A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa az ügyészségi indítvánnyal szemben csak az eddig ismeretlen negyedik gyanúsított előzetes letartóztatását találta indokoltnak, Galambos házi őrizetbe került, a volt miniszter és beosztottja szabadlábon védekezhet.
Az origo.hu szerint két elvarratlan külföldi szál is maradt abban a csalási ügyben, amelyhez valamilyen köze volt a Galambos–Szilvásy–Laborc triónak. A titkosszolgálatokkal együttműködő Egymásért Egy-Másért Alapítvány Pozsonyban működtetett egy tisztázatlan feladatú irodát, és állítólag rendőri vezetőkig érő ázsiai vámcsalásokról is tudomásuk volt.
A negyedik gyanúsítottról az Index tudni vélte, hogy a férfi nem más, mint az NBH-ba Szilvásy György által beajánlott, a lapunk által korábban Koax álnéven azonosított hacker, akit Galambos, majd Laborc vezetése idején is foglalkoztatott az elhárítás. A lap szerint a volt titkosszolgálati vezetőket egy évekkel ezelőtti illegális akciósorozat miatt gyanúsították meg kémkedéssel, miután hivatali idejük alatt több kormányzati szerv informatikai rendszere elleni hackertámadás megszervezésében vettek részt, s erre egy társszolgálat is felfigyelt. Ezt az azonosságot nemzetbiztonsági forrásaink határozottan kizárták.
Szilvásy védője, Sebes Péter kedden a Hír Televízió kamerája előtt elárulta, hogy védencét Galambos Lajos állításai alapján gyanúsították meg. Az ügyvéd tegnap azzal fordult az ügyészséghez, hogy hozzák nyilvánossága a volt miniszter – szerinte egyébként államtitkot nem tartalmazó – vallomását. Az üggyel kapcsolatban a katonai ügyészség álláspontja határozott: még a gyanúsítások tényét sem kommentálják, mert az eljárásról megjelent értesülések nem a nyomozó hatóságtól származnak.