Kémügy: továbbra is védik a titkokat

A titokgazda belügyminiszteren és legfőbb ügyészen múlik, hogy mikor és milyen mélységig ismerheti meg a közvélemény a kémbotrány részleteit – mondták lapunknak nevük elhallgatását kérő ügyészségi források. Véleményük szerint nemzetbiztonsági érdekből erre egyelőre nem kerül sor.

A polgári elhárítást, a szakszolgálatot és a Nemzeti Védelmi Szolgálatot is felügyelő belügyminiszter, valamint a nyomozást folytató Budapesti Katonai Ügyészség (BKÜ) munkáját is ellenőrző legfőbb ügyész egyeztetésén múlik, mikor lehetnek nyilvánosak a kémügy részletei. Ezt állították lapunknak név nélkül nyilatkozó ügyészségi források, akik arról is tájékoztattak, hogy a nyomozó hatóság mára az államellenes bűncselekmény gyanújával folytatott eljárás minden minősített iratát felülvizsgálta, és a dokumentumok titkosságát egységesen 2040-es dátummal állapította meg. Mint mondták, kevés esélyt látnak a minősítés megváltoztatására a közeljövőben: bár az idő előrehaladtával az adatok nyilvánossága már valóban nem sértheti a nyomozás érdekeit, ám nemzetbiztonsági szempontból, a felderítéssel összefüggő titkosszolgálati műveletek védelme érdekében a titkosítás feloldását még sokáig aggályosnak értékelheti a titokgazda.
Úgy tudjuk, a vizsgálatot irányító Szabó Attila csoportvezető katonai ügyész várhatóan a következő héten idézi folytatólagos kihallgatásra Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal bűnpártolással gyanúsított egykori főigazgatóját.
Sebes Péter – a kémkedésre való felbujtással gyanúsított Szilvásy Györgynek, a Gyurcsány-kormány titokminiszterének védője – szerint az ügy titokgazdája a BKÜ, és itt kéne feloldani azoknak a vallomásoknak a minősítését, amelyeket ügyfele tett. Az ügyvéd arról tájékoztatott, hogy megismerte a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsának jogerős határozatát, amely elutasítja a védencével szemben indítványozott előzetes letartóztatást. Ez álláspontja szerint nem tartalmaz tényállási elemeket, ezért ennek az iratnak a titkosítása sem indokolt.