Már jó előre haladtunk s az ellenség a torlaszok miatt még nem volt látható, midőn egy tizedes a leghátulsó, 31-dik zászlóaljból, soron kívül menve, fönnhangon rettenetesen szitkozódott és káromkodott.
Hirtelen oda lovagoltam és hallgatásra intettem, mert ha meghallja az öreg, főbe löveti; de hasztalan, mert utolért Bem, hallja a bőszült káromkodást és kérdi, mit csinál ezen ember? mire Dobai őrnagy feleli, hogy fegyelmetlenkedik.
Mit? – mond Bem – fegyelmetlenkedik? lövesse főbe helyben.
Erre a zászlóalyjat megállíttatják, a tizedest szine elébe vezetik mintegy 30 lépésre az uttól, megszólal a 3 fegyver, de ugyan azon perczben az első ellenséges 12 fontos ágyu is; tehát hátunkon volt az ellenség; a szászok a torlaszok elhárítása által segitették siető előmenetét, az előbbeni végrehajtás pedig föltartóztatott bennünket, s így utólért, mielőtt képzeltük volna.
Valószinű, hogy Bemet ezen rendkivüli szigorra csak az elbeszélt reggeli esemény birta, mert, habár kétséget nem szenved, hogy e fegyelmetlenséget máskor is szigoruan fenyitette volna, arra még sincs példa, hogy valakit kérdezetlenül és vizsgálatlanul büntetett volna meg, s ez volt egyáltalában az első halálos büntetés, melyet honvéden végrehajtott.
Üldöztetésünk tehát megkezdett és szakadatlanul tartott; de Bem 4 ágyujával és a Mátyás-huszárokkal oly erélyesen védte seregünket és minden előnyös állást végveszélyig oly jól fölhasznált, hogy honvédeink minden akadályoztatás nélkül rendben hátrálhattak és csak este felé érkeztünk egy Balamér nevü helységhez, melyet midőn keresztül vonultunk, az ellenség föltartoztatására fölgyujtottak honvédeink, s ez által valóban meg is szünt üldöztetésünk.
Ellenben jelentés érkezett, hogy több ezer felkelő oláh Szászváros előtt egynehány faágyuval utunkat akarja állani; de ez nevetséges volt, mert midőn oda értünk, honvédeink lövésre se méltatták azokat, hanem szuronnyal reájok rohantak, 50-60-at vagy leszurtak vagy puskaaggyal agyaltak le, a több pedig ugy elszóródott, mint polyva a szélvészben, mit a szászvárosi magyarok megtudva, kivilágították a várost és töredék kis seregünk világitás mellett vonult be a városba, illetőleg a piaczra, hol Bem megtiltotta az elszállásolást, és megrendelte, hogy egész kis táborunk együtt maradva várja be további rendeleteit.
(Bauer őrnagy Bem tábornok főhadsegédének hagyományai 1848 és 1849-ből, 1870)
origo.hu
Kiadták a riasztást, jégeső és szélvihar jön
