Úgy tudjuk, a polgári elhárítás volt vezetőjét államellenes bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan miért vették őrizetbe a tábornokot. Galambos Lajost 2004-ben az akkori miniszterelnök Medgyessy Péter nevezte ki az NBH élére. A vezérőrnagy 2007-ben szerelt le, a nyilvánosság előtt nem indokolta döntését, de akkor robbant ki az Egymásért Egy-Másért Alapítvány körüli botrány. A szervezetről kiderült, egy aktív és egy volt NBH-s munkatárs is részt vett a tevékenységében. Galambos az alapítvány kuratóriumának tagja volt. A testület elnökét, Földesi-Szabó Lászlót a Nemzeti Nyomozó Iroda célkörözési alosztálya nemrég fogta el. A volt rendőrtisztet csempészet és sikkasztás miatt ítélte el első fokon a bíróság, de vámorgazdaság miatt is keresték.
*
Mint ismert: a verdikt kihirdetése közben Földesi-Szabó kisétált a tárgyalóteremből, majd a bíróság épületéből, és külföldre, egy eddig meg nem nevezett országba távozott. Elfogása után legközelebb akkor hallatott magáról, amikor a Frizbi című tévéműsorban bemutatott, de már korábban rögzített videoüzenetben magyarázta szökését, és arról beszélt: a per másként, akár ártatlanságának megállapításával is végződhetett volna, ha feloldják titoktartási kötelezettsége alól. Az alapítványról a Földesi és társai ellen folytatott nyomozás idején kiderült: annak ellenére, hogy Galambos és a polgári elhárítás más tisztségviselői is tagjai voltak a kuratóriumnak, nem volt az NBH fedőcége, ám egyes esetekben, például a környező országokban folytatott segélyakciók keretében együttműködhetett a titkosszolgálatokkal.
Úgy tudjuk, az előzetes letartóztatásba helyezett volt rendőrtiszt az elmúlt napokban többször is olyan tartalmú vallomást tett a nyomozók előtt, amely kapcsolódhat a Galambossal most közölt gyanúhoz, valamint a Bécsben másfél hete őrizetbe vett egykori üzlettárs, Jakubinyi Róbert ügyéhez. Az ügyfele kihallgatásával kapcsolatos kérdéseinket Földesi védője, Berényi András azzal hárította el: külföldön tartózkodik, és mai visszahívást ígért.
Tíz bűncselekmény tartozik az állam elleni bűncselekmények körébe: az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása vagy az ellene való szervezkedés, a lázadás, a rombolás, a hazaárulás, a hűtlenség, a kémkedés, az ellenség támogatása, a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés, illetve az állam elleni bűncselekmények feljelentésének elmulasztása. Ez utóbbi akkor valósul meg, ha valaki hitelt érdemlően tudomást szerez készülő, vagy már megvalósult, de még le nem leplezett állam elleni bűncselekményről, és azt nem közli haladéktalanul a hatóságokkal.
Az állam elleni bűncselekmények közös jellemzője, hogy mindegyik bűntett, kivéve a feljelentés elmulasztását, mert az vétség. Valamennyit súlyosan szankcionálják, az elítéltek többnyire fegyházbüntetést kapnak. Továbbá az ilyen cselekmények elkövetésekor mindig a magyar törvényeket kell alkalmazni, függetlenül az elkövetés helyétől vagy az elkövető állampolgárságától.
Osztrák ítéletet akar. Jakubinyit a katonai bíróság elfogatóparancsa alapján két hete a bécsi repülőtéren vették őrizetbe. Róla a Blikk úgy tudja, az osztrák fővárosban maradna, és nem járult hozzá kiadatásához, azt szeretné elérni: az osztrák bíróság ítélkezzen felette. A lap úgy tudja, az eljárás egyik szála Jakubinyi kilencvenes évekbeli köztársasági elnöki kegyelme körül bonyolódik, a Budapesti Katonai Ügyészség pedig olyan vesztegetési ügyben folytat nyomozást, amelyben egykori rendvédelmi vezetők is felbukkantak.
origo.hu
Elkészült Magyar Péter pszichiátriai szakvéleménye
