Szakmai siker volt a magyar elnökség

Sok igazság van abban, hogy akkor válik egy ország igazán az Európai Unió teljes értékű tagjává, ha túl van egy soros elnökségen.

Az előző fél évre visszatekintő mellékletünkben Szájer József európai néppárti képviselő szakmai sikerként értékeli a magyar elnökséget, kiemelve, hogy pontosan olyan területen, a napi kérdések kezelésében nyújtottunk fantasztikus teljesítményt, vittük előre az ügyeket, ahol a legkevesebbet várták tőlünk. Külön írások foglalkoznak az elnökség által megvalósított célkitűzésekkel, így Horvátország csatlakozási tárgyalásaival, az EU történetében először elfogadott romastratégiával és ennek kapcsán a cigány integráció európai üggyé tételével vagy a közép-európai térség új, szintén a magyar kurzus idején elfogadott makroregionális együttműködésével, a Duna-stratégiával.
A parttalannak tűnő vitától Magyarország a 98 százalékos megegyezésig kalauzolta el a gazdasági kormányzást megalapozó, az euró megmentését célzó jogszabálycsomagot. Kitérünk a menetrendet részben átíró különleges helyzetekre, az „arab tavaszra”, a japán földrengésre és a kólibaktérium okozta járványra. Összeállításainkból megtudhatják, mennyi bort fogyasztottak el a vendégek, hány kilométert utaztak, milyen ajándéktárgyakat kaptak, összesen hány újságíró tudósított a magyarországi eseményekről, s hogyan vizsgázott Gödöllő. A kulisszatitkok kapcsán arra is fény derül, naponta hányan keresték fel a magyar elnökség honlapját, illetve az elnökségnek menynyi e-mailt kellett kezelnie. Kitérünk az elnökség kulturális programjaira s arra is, hogy milyen célokat tűz maga elé a Magyarországtól a stafétabotot átvevő Lengyelország, amely mindenekelőtt középhatalmi státusának, európai befolyásának erősítésére kívánja felhasználni az elnökségi fél évét.

Mellékletünk a 11–14. oldalon